Vadász- és Versenylap 11. évfolyam, 1867

1867-03-10 / 07. szám

103 maradt, hol ismét nyomra vezettetvén s a három párral egyesülvén, a falka ismét szimatra, bár igen hiiltre, kapott. így haladtunk mértföldeket, remélve, hogy szemre kaphatjuk még valahol szarvasunkat; már két óra és háromnegyedig tartott a vadászat s a mezőnyből többen ezt meghiúsúltnak tartva hazafelé fordíták lovaik fejét, midőn a csüggedni nem akaró s a vidéket folyvást kémlelő falkár megpillantá a szarvast s egy „hallóival fellelkesítő a lovasokat és a falkát, mely néhány perez múlva teli hanggal hajtott s még vagy öt mértföldnyi futam után, Eperjeshez közel beszámolt a szarvassal. A futam majdnem négy órányi volt, mely alatt 30 mértföldet mondhatnám egy araszig belovagoltunk. A szarvast szekéren Tallosra küldvén, én a falkárral és a falkával hat órai hideg lovaglás után Királyfára tértem vissza. A két ostorászló úgy ki volt merülve, hogy hátra kellett hagynunk. A mezőny többi része mint jutott haza, nem tudom ; úgy hiszem azonban, hogy éjféltájban érhettek Pozsonyba. Nem mellőzhetem hallgatással egy Bécsben lakó, de azt tartom hollandi származású úrnő bátor lovaglását és ernyedetlenségét, melly akadályt nem ismer s a vadásznapot hosszúnak nem találja, követendő példát nyújtván nemének. Waterman. 23-án találkozó Királyfa. Olly nagy szél dühöngött, hogy csupán a városból érkezett vadászok iránti tekintetből bocsáttatott el a szarvas; következéskép nem lehetett neki nagy előnyt adni s az eredmény az lett, hogy 25 pereznyi gyors futammal elfogta a falka. A 26-ki vadászat ez idény legszebbjeinek s a hajtott szarvas a legerősebbeknek volt egyike. Ez a tizenöt első perczig óvatosan lappangott ide s tova egy rejtben, honnan végre kizavartatván szélsebesen indúlt Királyfának s onnan pár pereznyi pihenés után egyenesen Rétának. A faluba azonban nem hatolt, hanem jobb oldalán tova s a vízen átkelve, egy rejten keresztül gyors iramban húzta maga után a mezőnyt. Aztán a borsai erdőn száguldott át s itt az iram már olly gyorssá vált, hogy mindenki ment a mint csak mehetett s mindenik kopó olső lonni igyekezett, mig egy más rejtbe értek, melyen át a kutyák mint egy falka galamb repültek át s mire a lovasok áthatoltak rajta, a kopók már fél mértföldnyire voltak előttük. Akadályokkal telt s ugrásokra kénytetö szép vadásztér nyilt itt a mezőnynek s nem kevesebb, mint öt bukás fordúlt elő. Egy óra és 25 pereznyi kemény lovaglással a Duna partjára értünk s a folyam közepén láttuk meg szarvasunkat, honnan se kutyák se csolnakászok nem zavarhatták ki s el sem is foghatták. Ott is maradt egész napestig, aztán kijött s a legközelebbi rejtbe menekült. Főhadiszállása jelenleg úgy hallom Királyfa közelében van, hol mihelyt az idő engedi, nyomozására kerülend a sor. A hollandi hölgy a mai vadászaton első sorban lovagolt s utána mindjárt sógornője, mindketten kitűnő lovakon. Oarsman. 27-én volt az utolsó vadásznap, negyvennél több lovassal. Eleinte nagy szél fútt, de később elállt s szép lett a délután. A vaspálya s a diószegi országút közt, az újvilági majornál elbocsátott derék szarvas a szélnek indúlt, a vaspályatöltésen át egyenesen a szenczi erdőnek tartott s Rétát és Gurupot jobbra hagyva, D. Eisgrub volt már előtte, de itt elfordúlt s az úgynevezett megyei csatorna felé vette útját. Az olvadás és esőzések következtében e csatorna mindkét oldalán több száz hold föld