Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-09-30 / 27. szám

427 < tania ; felesége a rósz hír hallására nem tépi haját; hiszen tudtával , beegyezésével játszott férje, kinek nyereményében ö is fogott volna osztozni s most hasonló philosopbiával tűri a veszteséget. A játéktörténetek a társalgás rendes tárgyai; játék és háború, vadászat és szerelem, ezek forognak többnyire szóban. Nem egy lehetlennek látszó házasságot tett a kártya véletlen fordulása lehetővé, melly viszont nem egy boldogsággal kecsegtető házasságot hiúsított meg. Ha valamelly merész és szerencsés játékosról van szó, a lyánkák szemei villognak, a legyező gyorsabban mozog, suttogás, sensatio keletkezik. íme pár játékházi esemény. Az első a Padre-ról szól. Tlalpam városába évenként sz. János napján öt órakor este papi ruhában egy kis ember érkezik öszvéren s szolgája egy más öszvért vezet utána, mellyröl két nehéz zacskó lóg alá. A papocska leszáll; észre se látszik venni, hogy a közfigyelem tárgya; a játékházak egyikébe (minden évben másba) megy, követve a tömegtől, melly ez alkalomra abban hagyja foglalkozását; egyenesen a játékasztalnak tart, hol mindenki helyet ád neki; a két zacskó tartalmát tíz ezer piasztert (húzezer forintot) egy kártyalapra felteszi, nyer, fogja pénzét s eltűnik, a nélkül, hogy egy szót szólt volna. Tíz év óta ez évenként ismétlődik; senki se látja honnan érkezik, hova megy; kisült, hogy már több izben állottak lesbe rablók, de hiába várták, a Padre soha sem jött elibük s nem vehették el töle évi rendes nyereségét. Ezt is csak útfélen vehették volna töle el, mert a játékházakat még a rablók is oly tiszteletben tartják, miszerint emberemlékezet nem volt rá eset, hogy a játékosokat zavarták volna. A jétékház semleges tér, hol a rabló is meg jelen játszani s öt sem háborgatja senki. Jósé Maria híres játékos gavallér lóháton ment egy ízben hazafelé, midőn a vidék gyér fái egyikének árnyában egy falatozó gyalogost talált. Az árnyék hűse által vonzatva Jósé leszáll, a pihenő mellé telepedik, s a szokásos udvarias üdvözlő szavak váltása után mind a ketten kártyacsomagot húznak ki zsebeikből. Rövid félóra alatt a gyalogos elnyeri a lovas pénzét, lovát, nyergét, ruháit s ennek nincs már egyéb esélye, mint saját személyét tenni játékra. Ezt meg is teszi s visszanyeri veszteségét, ezenfelül a gyalogos mindenét s életéből ötven évet; hogy azonban neki is nyújtson visszanyerhetésre esélyt, ajánlkozik, hogy megházasitja, s ezen esetben majd leendő fiaira fog vele játszani... A mexicói mozgór. E lapok szerkesztőjének felszólítására hozzá /ogtam néhány állatkerti vázlat írásához s midőn az elsőt — mellyben a tó madarairól irok, majdnem befejeztem volna, érkezett több állat Hamburgból s közöttük egy mozgór is. E sajátságos emlős, valahányszor az állatkertekben találkoztam vele, mindig magára vonta figyelmemet ; a pesti állatkert példánya rendkívüli szelídsége által még inkább fokozta érdekeltségemet, a minek az lett a következménye, hogy a megkezdett vázlat írására szánt időmet a Coati vagyis mozgór észleletére s észleleteim feljegyzésére fordítva, egyszer csak azon vettem magamat észre, hogy itt az idő mikorra a tó leírását megírni Ígérkeztem , de e helyett a mozgórról gyűjtöttem össze annyi adatot, hogy ez összeállítva terjedelmes czikké nőtte ki magát.