Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-11-30 / 33. szám

517 fegyver, megkívánja, hogy tisztán tartása soha el ne hanyagoltassék, s hogy különösen minden nedves ködös időkbeni vadászat után ki és megt örültessék, vagy kimosassék. Sokan nem tudják, miért rozsdásodik be olly hamar a Lefaucheux csöve. Megmondom okát. A Lefaucheux csöve folytonos légvonatnak van kitéve, ha a fegyver megtöltve, vagy a csöve elöl vagy hátul bedugva nincs, mert hátul a töltényszegnek való nyílásokon át mindig átjárhatja a levegő. Ennek tehát akint kell elejét venni, hogy vadászat közben mindig töltve legyen a puska, vadászat után pedig ha töltve nem akarjuk hagyni, vagy tokjába tenni, még a hazajövetel előtt a csövekbe parafa- vagy csepüdugókat nyomunk s ezáltal a légvonatot elrekesztjük, otthon pedig mindjárt vagy a vadászat után vagy legfelebb másnap kimossuk és szárazra kitörüljük a csöveket és a závár falát, aztán mindig száraz helyen tartjuk a fegyvert. 4-ik hátrány, hogy a cső, illetőleg kamarája, nem töltethetvén ki légmentesen, s a por papir közt gyuladván meg s legtöbb esetben fölszakittatván a papirtöltény, ezért a Lefaucheux-k lövését sokkal gyöngébbnek tartják, mint a kupacsos puskáét. Az angolok 1858 és 1859 években tartott puskapróbáik után eléggé bebizonyitottnak tartották, hogy a Lefaucheux ölő vagyis beható hordereje 47

a százalékkal csekélyebb a csappantyús puskáénál. Ez állhatott akkor még, midőn csak az eredeti Lefaucheux volt előttök ismeretes, azóta azonban szerkezete módosittato tt, szilárdabb lett s a töltények is megjavultak, úgyannyira, hogy már most nincs többé szó arról, hány százalékkal nagyobb a hordereje a csappantyúsnak, hanem egyedül arról: mellyik hátultölthető jobb szerkezetű—erős lövés, gyors töltés és a puska tartóssága és biztossága tekintetében ? De tegyük fel hogy a Lefaucheux öt százalékkal gyöngébben lő mint a csappantyús, — ez nem olly nagy különbség, hogy azért a rendszert kárhoztassuk ; mert a legtapasztaltabb vadászok szerint 40 lépésen túl nincs határozottan biztos lövés, vagy 60 lépésen túl egy józan puskamives vagy vadász sem próbálja puskáját; mint általában a puskászat tudományában legelöl álló, vagy jobban mondva legelőhaladottabb practicus angolok 40 yardnyin túl nem próbálják puskáikat czélba. Egy yard 30 hüvelyknyi hoszmérték, 40 yard tehát tökéletesen megfelel a mérsékelt 60 lépésnek. De a kik Leíaucheuxjüknél gyönge lövést tapasztaltak, azok vagy nem tudtak helyesen tölteni, vagy puskájuk csövei eredetileg, vagy régi használat, vagy elhanyagoltatás, berozsdásodás miatt rosszak voltak. A helyes töltésnek egyik fökelléke a jó lőpor, s ebből annyi, a mennyit a fegyver elbir; másik fökelléke, hogy a lőporra jövő fojtás a töltényt tökéletesen elzárja, vagyis, hogy e mellett a lőporból kifejlődő gázok a fojtás oldalain ki ne törhessenek, mert ezáltal a lökerö megzavartatik s megoszlik. A lőporra jövő fojtásnak tehát szorosan kell mennie a tölténybe, s nem szabad a porra leveretnie, mert a lazán maradt lőpor, mint I. fejezetünkben magyaráztuk, több és arányosabb erőt fejt ki, mint az összeszorított vagy épen összezúzott por. Végre a fojtásra is kell ügyelni. Legjobb a kemény nemezből (Filz), vagy a vastag puha posztópapirból (Hadernpappendeckel) kivert fojtás, mellyre nézve elegendő, ha 'A hüvelyknyi vastag. Ezeken felül nem szabad a csöüregnek (Rohrseele) tágabbnak lenni a töltény