Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866
1866-11-30 / 33. szám
514 1 ör A kupakos csappantyús, vagyis a régi elöl- s az újabb hátul tölthetők. 2-or A Lefaucheux, kizárólag hátul tölthetők. 3-or A Lancaster vagy is központtüzü s egyéb angol central fire breechloaderek, 4-er A porosz tüspuskák. Lássuk mind a négy rendszert alosztályzataival együtt, természetesen csak a vadászpuskákat s főleg a göbecsfegyvereket vévén szemügyre. I. A kupacsos csappantyús három rendszert tüntet elő; az egyszerű farcsavarost, a kamaracsavarost, (mindkettő elől töltendő,) és a hátultölthetöket. a) Az egyszerű farcsavarral (Patentschraube) ellátott csappantyús (percussions) puska a legismertebb s legelterjedtebb, mert legrégibb sár és lövésre nézve legolcsóbb. Ebben a farcsavar vagyis farsrófnak a csőben levő vége negyedhomorú (V 4 rund ausgesenkt), melly homorlat a lőportöltésnek alig V 8 ad részét veszi fel magába, a többi lőpor, a kupacshegyhez vezető csatornába esőt kivéve, a csőben fekvén. Ezen puskákban az első fojtás közvetlen a lőporon fekszik, s ha a fojtás kemény, a töltő pedig soká és erősen veri rá a puskavesszöt, a lőport összeszoritja, sőt egyrészét összezúzza, ugy hogy nedves időben, főleg télen, a fojtással lenyomott nyirokkal összevegyült pornak egy része csaknem tésztává gyúródik, miáltal az eredetileg leeresztett lőpor tömege gyulékonyságából, tehát a por s a lövés erejéből vészit. b) A kamra-csavaros csak annyiban különbözik az elébbitől, hogy farcsavarja egy hüvelknyivel hosszabb s ezen hosszabbságában kiüregelve van ; ezen üreg a kamra, melly az egész lőportöltést beveszi s minthogy a kamra széle a cső üregében néhány vonallal kiáll, a lőporra jövő fojtás ezen párkányzatkán megakadva nyugszik, minek következtében a fojtás a lőporra le nem verethetvén, lazán hagyja azt, tehát lob- és lökerejét egyformán tartja, mert illy puskában a lőpor össze nem zuzathatik. Ezért adnak némellyek elsőséget ezen faj puskának a másik felett, mert erösebbnek, tehát messzebbre lövőnek tartják, ámbár ha az a) alatt leirt egyszerű farcsavaros puskában a lőport le nem verjük s össze nem zúzzuk, a lövés a lőpor egyenlő mértéke mellett egyenlő erejű leend. Hogy a zúzott por gyöngébben gyulád, s lassabban ég el, mint a lazán eredeti állapotában hagyott por, arról bárki meggyőződhetik, különösen röppentyükészítőknél, kiknek sok port össze kell zuzniok. így nem rég történt, hogy a szegedi várban egy őrmester röppentyűket készítvén, asztalára két tálban hat-hat font lőport tett, az egyik lisztté volt zúzva, a másik eredeti szemes minőségében. A zúzott porba tüzszikra esvén, a lőpor a helyett, hogy egyszerre föllobbant volna, pörsögni s szikrákat hányni kezdett. Őrmesterünk a mint ezt észrevette rögtön az ajtónak iramlott, a szobából menekülendő, de még nem érte az ajtót, már egy szikra a másik hat font zuzatlan porba esett, s ezt egyszerre föllobbantotta, s bár nyilt tálból, tehát akadály nélkül lobbanhatott fel, mégis olly lökést és nyomást gyakorolt a szobában levő levegőre, hogy ez az őrmestert az ajtóhoz vágta, úgy hogy összerogyott s a szobában levő bútorokat mind kimozdította helyeikből, a zúzott por azonban folyvást szikrázva pörsögött el s ment lassanként füstbe.