Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-11-30 / 33. szám

515 Nem mulaszthatom itt fölemlíteni következő észleletemet. Mint minden tűz vagy helyesebben láng, ugy a lőpor tüze is egyenes függélyes irányban törtet fölfelé, alkalmasint azért, mert fölfelé minden vonalban ritkább a levegő, tehát kevesebb akadályul szolgál a törtetésnek, s igy a lőpor tüzének ereje fölfelé hatány osabb mint vizirányban vagy lefelé. Innen van, hogy ha magasba lövünk, nagyobb távolságra lőhetünk, mint ha vizirányban röpülő vagy a földön futó vadra lövünk, s mentől függélyesebb a vonal mellyben fölfelé lövünk, annál messzebbre találhatjuk el a röpülő vadat, mert illyenkor a lőpor fölfelé törtető természetéhez képest természetesebb irányban fejtheti ki egyrészt erejét, másrészt az ólom is mindig ritkább levegőt, tehát csekélyebb ellenállási erőt talál. Visszatérve a leirt két puskafajhoz, ennek előnyei, hogy legtartósabbak, a cső a használat által inkább javul mint romlik, a lövés ezekkel legolcsóbb, mert kevesebb port igényelnek mint a többi puskák, a porra és göbecsre jövő fojtás jóformán semmibe sem kerül és végre a csöveket nem kell minden csekélyebb vadászat után kimosni, mert a benne levő lőporüledék, ha a puska nincs sokáig nedves helyen, nem árt a csöveknek annyira, mint a Lefaucheux fegyvereknél. Hátrányaikul megjegyezhetjük: a) a lassú tölthetést, melly cserkészeten különösen boszantó, ha a vadat a kilőtt golyóval vagy göbecscsel csak megsebeztük, s az még elvánszoroghat mielőtt az uj töltéssel elkészülhettünk, b) Hogy nem cserélhetjük ki gyorsan és észrevehetleniil a göbecset, mikor az alkalom, különösen a vizi vadászatoknál igényli. — c) Hogy kevesebb biztosságot nyújtanak, mint a hátul tölthetők, mert gyakran be nem sül a lőpor, vagy a kupacs, — vagy ha a fegyver töltve van, a kakas véletlenül megakadhat, a puska elsül, s kész a szerencsétlenség. Illy eseteket nem hozunk fel, mert e tárgy ugy átalában az európai sportsajtóban, valamint különösen nemrég Festetics Leo grófnak e lapokban közlött eseteivel eléggé illustráltatott. d) Nem felejthető hátránya e fegyvereknek, hogy kitisztatásuk boszantólag soká tart, mert először csöveiket külön kell kimosni, s ha nagy nehezen szárazra kitörültük, melly műtét a rongynak vagy csepünek ismételt megújítását veszi igénybe, ezután ismét külön kell még kivülbelöl kitisztogatni a kupacshegyeket (piston), ismét külön a kakasok üregeit s oldalaikat, — holott a hátúi tölthető fegyvereknél, különösen a Lefaucheuxknél a tisztítás 5—6 perez alatt tökéletesen elvégezhető. c) A csappantyús kupacsos hátul tölthető gyorspuskákhoz kellene most a kitűzött osztályzat szerint fordulnunk, de ezekről, majd utoljára fogunk megemlékezni, egyrészt mert a három főrendszerböl származó korcsoknak tekinthetők, és mert legkevesebb figyelmet érdemelnek. Ezeket tehát egyelőre mellőzve áttérünk: II. A Lefaucheux puskához. Ez nevét föltalálójától egy franczia puskamivestől vette. Olvasóink közt talán egy sem levén, ki annak lényegét s alkatrészeit ne ismerné, ezek soha ki nem elégítő leírásával nem fárasztjuk az olvasót, s a ki nem ismeri : az a legpontosabb körül- és leirás után sem tudná aztán egyszerre miségét elképzelni, annál kevesbbé, ha kezeügyébe esnék — azt helyesen kezelni. Ehez tehát a fegyver maga és szakértőnek utmutatása levén szükséges, csupán előnyeit és hátrá33*