Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866
1866-10-30 / 30. szám
476 az én muzulmán puskafogóm is a felbukott kecskéhez, hogy vérét vehesse s „Bismillah !"-t mondhasson, mig páráját ki nem adja s igy a hívőknek ehető legyen. Hiába ! nem volt már abban annyi élet, mint egy dorongban. Sajnálva a sebzett-kecske elillanását s alig remélhetve bár, hogy még szemem elé kerülhessen — még is a sebvér nyomozására indultam. Két emberem előre ment már keresni s én utánuk menet megtaláltam a fűben egészen dermedt kecskémet, vagy harmincz yardnyira a lövés helyétől. Most meg embereimet sajnáltam , hogy ennyi fáradság után, a húsból nem ehettek. Az első fiatal üszke, a második teljesen felnőtt szép szarvú bak volt. Gondolám, hogy az üszke húsa jó leend (a mint hogy az is volt) s így ezt egészen, a baknak pedig szarvai kedvéért a fejét vittük le. Ezalatt másik két emberem is adott jelre hozzánk csatlakozott, s félórai pihenés, étel és ital után (melly utóbbira legtöbb szükség volt) lefelé indultunk; rúd hiányában bajos lévén a kecskét vinni, embereim lehengergették. Kitűnt, hogy a falkában tizennégy vadkecske volt; tizenkettő néhány lépésnyire ment el a part mellett, hol hátramaradt két kísérőm rejtve ült s ők mondák, hogy egy baknak a szarva lógófélben volt s hogy bő sebvért hullatott e vad; mitöszegyeztetve a ténnyel, hogy a másik kettőt is magasan találtam, azt kellett hinnem, hogy túlbecsültem a távolságot. Bármint legyen is, az eredménnyel tökéletesen meg voltam elégedve, mert a vadkecske igen SZÍVÓS életű állat s négy lövés közül kettővel találván, elég sikeresnek véltem ollyanra nézve, ki nem tartja magát első rendű lövésznek. A hegyről lemenet egy borja által kisért sambur szarvastehenet láttam a szakadékból kijönni, de több oknál fogva nem lőttem reá. A vasúti állomásra a vonat indulása előtt 15 perczel (5 óra 20 p. d. u.) érkeztem, átöltöztem, szivarra gyújtottam s embereim nagy örömemre ép az indulás perczében jöttek a vadkecskével, mellyet magammal vittem. Vegyes. — A pesti lovaregylet választmánya f. évi october 22-én tartott üléséből az országos gazdasági egyesülethez a következő — lóverseny és lótenyésztési díjakra vonatkozó levelet intézte : Tekintetes egyesület ! — A pesti lovaregylet választmánya titkári uton közlött három beadványt vett £t és tárgyalt f. évi octóber 22-én tartott ülésében — s e beadványokat •/. '//. és 'III' alatt ide visszamellékelve, az irántok kivánt véleményt a következőkben foglalja össze : A •/. és 'II. alatti beadványok rokontárgyuak lévén — a mennyiben az egyikben Gr. Andrásy Aladár a S. A. Újhelyi lóversenynek számára egy, a másikban pedig az ungmegyei gazdasági egyesület az általa rendezendő lóversenyek számára három államdij kieszközlését kéri a m. kir. helytartótanácstól, e kormányszék pedig ezek iránt véleményes jelentést kíván — a két beadványra nézve kapcsolatban ezennel a következő, meggyőződésen és tapasztaláson épült nézetét-fejezi ki az alólirott választmány :
