Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-10-30 / 30. szám

473 annak idejében lesz szerencsém e, lapokban közleni, —- Továbbá az igen szép testalkatú kölyökagár Kisasszony a lovak közül későn szaladván ki, az ezek által homokvetésen felvert nagy por következtében nyúlját olly későn vehette hajtásba, hogy versenytársával többé nem mérkőzhetett. Azonban másnap magánfogadásból megfuttatván, pár igen csinos hajtását láttuk s általános vélemény szerint, ha most mutatott szép sebességével kellő kitartást párositand, egyike lesz e vidék legjobb agarainak. A győztes agár részére kiadott elefáncsont nyelű hatos revolver Kirner J. gyárában készült s ezen derék iparosunk müizlésének minden tekintetben becsületére válik, z

> Elöhangok. Aszód, 1866. Oct, 19. Tisztelt szerkesztő ur! Legyen szabad nekem ezúttal is, mint minden évben, beköszöntenem kedvencz mulatságom elöhangjaival, hogy mintegy tájékozáséi azokra nézve, a kik velem együtt kedvelik s rendszeresen űzik az agarászatot, elmondjam minemű erővel s kilátással lépek ez idényben azon térre, mellyen eddigelé legalább, s ez valóban ritkaság és reám nézve is kivételes valami, több öröm ért mint keserű csalódás vagy keserv. A jelen idény reám nézve kellemetlenül kezdődött; az augusztusi esők alatt s után a talaj ugyan rendkívül ruganyos volt, a tarlók zölden virultak, a szántások porhanyósan kínálkoztak egy-egy futamra, — de mit ér mindez augustusban, mikor agarászatról tulajdonképen szó sem lehet. A milyen szép volt az augustus hó, épen olly kellemetlen a september; szárazság, kemény talaj, por quantum satis, s mind e mellé juliusi hőség, — se kellemetlen időjárás nálunk majdnem october közepéig tartott, úgy annyira; hogy csak az elmúlt tíz nap alatt lehetett némileg igazán szólva agarászni. Ez idén csak három agárral lépek ki a küzdtérre, de mind a három eddigelé legalább nagyon kielégít, s remélhetőleg ezentúl is ki fog elégítni, — ha valami nagyszerű csalódás nem ér. E három agár a következő: 1. Komámasszony, — most már negyedik éve, hogy egy egyforma jó kedvel és ügyességgel intézi rohamait, mellyek egynémellyike még most is virágjára emlékeztet. 2- II a, — ugyanazon czirmos kis szuka, a melly nekem tavai kölyök korában annyi élvezetet szerzett, mint még egy kölyköm sem; miután azonban tavai körülményeim nem engedék hogy elvigyem [vidékre is, csak annyit mondhatok róla jó lélekkel: hogy nálam itt, e vidéken legalább, rendkívül jó agárnak tartom ; sebes, tartós s jó kapó, a mellett szép s mindig jó kedvű; kár^hogy kissé vékony dongájú, a mi a nevelésre nézve nem czélszerü. 3. Vezér, — anyja Komámasszony, apja Hágrá. E szép, erős, nagy, czirmos, kan kölyök, egyetlen nálam levő bizonyos ivadéka a Hágrának, s így mint legjobb vérnemböl származottat ítélem meg s kezelem is. Eddigelé nagy reményekre jogosít, futása emlékeztet apja rohamaira, csakhogy nincs meg benne ama nagy sebesség, de annál több szívósság, mert jobb dereka van mint volt az öregnek,