Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-10-20 / 29. szám

452 vencze maradt a Clearwell Stakesnek, annál inkább mert jó állapotban versenykésznek jelent meg. Jól is ment eleinte s biztos győztesül látszott beérkezni, midőn Elwon őrnagy 3 éves Plaudit-ja Thormanbytól beérte s egy fejjel megverte. Az eddig győzhetetlen kancza úgy látszik eljátszotta legjobb szerepeit; a sok futás és idomítás megtette hatását s kitűnt, hogy csakugyan sípol. Plaudit ellenben a Derbykedvenczek közé lépett, bár szakértők azt hiszik, hogy ha a tavasz száraz lesz, nem fogja kiállani az idomítást. A harmadik nap fővonása a Middlepark Plate volt, mellyhez Mr. Blenkiron a jeles tenyésztő ezer font díjat adott. E nagy díjra 186 ló volt nevezve, dé csak 15 indúlt — s ezek közt, tennapi veresége daczára Achievement volt a kedvencz s ismét megveretett a 2 é. p. m. The Rake (ap. Wild Dayrell) által, melly a kanczát három hosszal canterben verte meg. E verseny tiszta nyereménye 4840 sovereign s ezenkívül The Rake tulajdonosa Mr. Pardoe, idomárja Dawson és barátai 12,000 fontot nyertek fogadásokban. E diadala után The Rake természetesen első kedveneze lett a jövő évi Derbynek. Megemlítjük még a két évesek Prendergast Stakesét, mellyet Newcastle herczeg Periclese nyert meg, de miután e csikó is sípol vagy hortyol (roars): így az idei két évesek élén The Rake áll, ha csak a jövő Houghton-versenyszak nem fog még ennél is valami jelesebbet bemutatni. A Cesarewitchért futott 25 ló közül csak 9 fog a Cambridgeshíreben megjelenni s ezek közt Chepstow és Proserpine a kedvencz. Beszélték, hogy Gladiateur és Lord Lyon között egy külön verseny készül másfél mértföld távolságra s a franczia ló az egy évért 14 fontot ád Lord Lyonnak. E hir alig hihető, miután tudva van, hogy Gladiateur utolsó párisi futása alkalmával úgyszólván csak két lábon futott, másik két lába oda van. A németországi gyepviszonyoknak szomorú képét festi a nagy szakértelemmel és buzgalommal szerkesztett berlini „Sporn" utóbbi számának egy illy czimü czikke : „Hogy van most s hogy kellene lennie?" E czikk iróját mindig fájdalom lepi el, valahányszor egy-egy külföldi pályagyepet látogat meg. Ott úgymond minden csupa haladás, virágzás, derülten mosolygó jövő; nálunk (poroszoknál) rákmozgás, szegénység, borús láthatár, melly a sport keletkező hajnalát hamuszín köddel borítja. Még a versenyek főhelyén'Berlinben sincs jó pályagyep, nincs szilárd állvány, s a versenyek néző közönsége félszáz turfkedvelöböl áll. A tenyésztők száma csökken, mindamellett hogy a dijak kétszer sőt négyszer nagyobbakká váltak, mi azt látszik tanúsítani, hogy magok a dijak nem képesek még a versenyügynek lendületet adni s hogy sokféle irányban kellene hatni a németországi sülyedö sport emelése s olly érdekeltség keltése végett, melly a czél elérésének legbiztosabb s legczélszerübb útja. A „Sporn" nem osztja azon német sportsmanek nézetét, kik az államsegélytől s több és nagy dijak kitűzésétől várják a lendületet. A mi huszonötezer tallérnak nem sikerült, az százezernek sem fog sikerülni úgy, hogy a telivértenyésztést nagyobb