Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-07-20 / 20. szám

.317 tó péknek, mészárosnak, serfőzönek, korcsmárosnak stb. kell bogy kutyája még pedig angol kutyája legyen. De millyenek aztán e kutyák! A tiszta fajkutyákhoz ép annyira hasonlók, mint gazdáik a valódi vadászokhoz. Jó kutya csak jó vadásznál lelhető s a rosz vadász a legjobb kutyát is elrontja. Tudósitó úgy látszik ezen körülményben találja megfejtését annak, hogy a bécsi ebkiállitáson kevés tiszta fajú s értelmi tekintetben képzett kutya volt látható. A kiállításon úgymond, a pointerek osztályában több olly példány fordult elő, mely különben elég tiszta formájú, de olly gyenge alkatú volt, hogy valóban fürjön vagy foglyon kivül egyebet alig apportírozhattak, s inkább játékszerhez és szobakutyához, mint vadászebhez hasonlítottak. Világos volt, hogy egy-egy tüskebokor, sürü nád vagy csalit legyözlietlen akadály nekik, hogy lábaik a tarlón hamar kisebesednek, s mégis — hasonló példányoknak első rendű dijak jutottak. Valódi vadász az illyen gyönge kutyát, bármilly kedvesnek tűnjék is fel, nem választaná sajátjául. A pointer könnyen rászokik arra, hogy miután vadat kezdett állani, lehasal előtte, illyenkor, ha kicsiny a kutya és barnaszörü, magas fűben vagy burgonya közt egészen elvesz és láthatlanná válik. Több kiállított pointernek a feje volt nagyon hibás s hosz szas orruk az agáréra emlékeztetett, már pedig bátran lehet fogadni, hogy két pointer közül az bír jobb szaglással, a melyiknek az orra kurtább és szélesebb. Nem értem azonban a tömpe otromba orrot, mely a közönségesség jellege , hanem azon széles erös orrot, mely alól éles szögletbe hajlik le s melynek legszebb példányai a bg Lieclitensteinféle falkában tűntek fel. Blain a mezei Sportról írt hires encyclopediájában ezt mondja: „A pointernek se nem keskeny, se nem széles, hanem kifeje zésteli kerek feje legyen, pofája nyilt, orra széles, füle vékony s szorosan a före simuló legyen. Czombjai izmosak s a telivér pointer csipöi mindig nagyok és erősek legyenek." A pointert Angliában e század eleje óta kezdték használni. Származásáról semmi bizonyos sem tudható, de kétséget nem szenved, hogy értelmes keresztezés ered ménye. A pointer és setter, vagyis a hosszú és rövid szörü vizsla közötti keresztezésnek azonban soha sem volt jó sikere. A spanyol vizslának (spaniel) egy rókakopóval történt keresztezéséből származott Angliában a leghíresebb pointer, Dasli, melly 160 font sterlingért adatott el s ráadásúl még egy hordó claret, egy becses puska s még egy más pointer járt. A pointer most divatos kutya s rövid idö alatt egész Angliában és ennek gyarmataiban s egész Észak-Amerikában elterjedt, mi használhatóságának elegendő bizonyítéka. Meg kell vallani, bogy e faj nem szép, nem olly magát kedveltetö mint a setter, de átalában könnyen idomítható s a mit tanúit nem felejti el, söt vannak pointercsaládok, mellyek önmaguktól idómitódnak. Rövid szőrénél fogva nagy hőséget áll ki 8 a szomjat is tovább türi. Lábai azonban gyöngék és puhák, rosz talajon hamar kisebesednek s a csonttörés és ficzamodás gyakran fordul elö. Ellenben hosszabb életű s vén korában is jó marad. Setter vagyis hosszú szörü angol vizsla csak négy volt kiállítva, de mind a négy keverék korcs vérből való, s bár kettő dijat nyert, de a valódi setter képének egyik