Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866
1866-07-20 / 20. szám
.309 tért többen bérlik s tálkáikat egyesiive vadásznak. Ezek azt hitték, hogy az ö angol rókakopóikkal s keresztezett más kutyáikkal a franezia kutyák nem mérkőzhetnek» s ime, Baudry d Ásson úr győzött a vei-senyben, bebizonyítván, hogy gondos megválogatással és neveléssel a franezia kutya semmi másnak nem enged. Volt eset, hogy néha hatvan kutya hajtott egyszerre. Egy izben a sürü, eserjés, sziklás s rohanó patakokkal átszelt Vouvant erdőben egy tízágú szarvasra folyt a vadászat. A fövad cselt akarván vetni a kutyáknak, a La Vendée folyamba ment, hol aztán a falka fel s alá hajhászta, mert a magas meredek sziklamartokra nem kapaszkodhatott fel. Végre a folyam lefelé ragadta, a kutyák utána úsztak s ily kíséretben haladt el a guyeti bid alatt. Túl ezen a szarvas egy nyílásra tett szert, felkapott a partra s mintegy 190 lábnyi magas bérczen keresett menekülést, de a kutyák mindenütt nyomban követték, visszaszorították a folyamba s bele is fulasztották. Leebb délnek, a kiveszett kutyafajáról egykor híres Saintongeban van a Rallye Charente társaság falkája, mellyet egy nagy agancsár a múlt télen nagyon megpiszkolt, több kutyát felvillázott, összetiport és felhasított, az ifjú de Reilhacot és a falkárt is megsebezte, míg ez utóbbinak sikerült átdöfni a dühös állatot. Poitou nagy vadászati központ s bíres veneur-ök gyülhelye, kiknek élén ez idő szerint M. de Labcsge áll. Múlt Hubertus napján a társaságnak nevezetes napja volt. Egy páratlan erős tízest harmadfél óra óta hajtott már a falka, a hallali coarant tízszer is hangzott már a vadász kürtjéből s a fövad árkon, bokron, patakon, sziklán keresztül törve Bonneuil-Matours városba ért s itt egy öt öl magas falon át (melly egy magaslaton állt) a fal alatt lévő háztetőre s erről egy másikra, egy két emeletes ház tetejére ugrott — a kutyák utána. Létrák hozattak s valóságos ostrom kezdődött, midőn a szarvas negyven lábnyi magasból az utczára leugorván, szörnyet halt.— Karácson előtt nyolez futamban négy szarvast, az ünnepek után kilenczet fogtak el a kutyák. Champagneban M. Roederer falkája huszonöt pár kitűnő korcs kutyából áll s ennek, valamint hg Sagan, gróf Boisgelin, de la Broise, de la Rochefoucauld, d'Antichamps, d'Armaillé, dAndigné urak s több mások falkáinak vadászatairól sokat írhatnék, de azt hiszem, a francziaországi szarvasvadászatokról fogalmat nyújtani enynyi is elég. A császári falkát nem is említem; ennek működéseiről e lapokban úgy is többször volt szó. Jövő alkalommal más érdekes tárgyra térek át s a szíves olvasó figyelmét a vadkanfalkák (vautraits) s más sajátlag franezia falkák leírásával veszem igénybe. Erdclyországi vadászatok. (Vége.) A medve félénk állat, ha meg van sebesítve még akkor sem fordúl feléd, kivéve, ha nagyon közel állasz hozzá s az utat elzárod előtte. Ha reá is lőttél, de a lövés után nyugodtan állva maradsz, el fog melletted irainlani a nélkül, hogy csak Icgkevésbbé is bántana; mert rövidlátó s a füst és lárma annyira elbódítják s megzavarják, hogy a fatörzstől, mellybez épen támaszkodol, nem tud megkülönbözteti! 1. En a magam részéről nem tartom veszélyesnek, mint sokan mások. Szerencsétlen
