Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-07-10 / 19. szám

291 A gyútíípuskának, mint a fegyverek minden egyéb nemének, többféle rendszere van, mellyek ismerete már magában egy egész tanulmány. A porosz gyútíípuskának mindamellett hogy igen egyszerű készületü, puszta leírása csak gyenge fogalmat nyújthat, az alkatrészek rajzai nélkül. Mozdulatlanéi az ágyba illesztett csöve alól a porzsákban csavar-rovatba végződik, mellyre egy második csö van csavarva s ennek benső átmérője a csö külső körületével egyenlő. E felcsavart második csövön át jő a puskába a töltény, valamint a tütok is e csőben van. Felső részén, közvetlen a porzsák mellett, tojásdad s ép olly nagy nyílása van, hogy a töltény könnyen bele tolható. E nyílást egy . — a csö bensejébe illő kamara zárja el, melly kamarának az első csőhöz álló végén csupán a kellő középen van egy kicsi kis nyílása s a tü e nyíláson át hatol a csőbe. E kamara (mely a puska csövére csavart második csőben fekszik) arravaló, hogy veszélytelenül zárja el a főcsövet és a nyilást, mellyen át a töltény a főcsöbe jön; továbbá hogy magába vegye fel a tütokot, melly e kamarában teljesíti feladatát. A fő'csőre csavart második csövön, az említett tojásdad alakú s a töltény betolására szolgáló nyíláson kívül, van még egy hossz- és egy keresztszelvény is, ezen pedig egy — a kamarára alkalmazott s a fegyveren kiemelkedő mozgó gomb, melly a csőnyilás kinyitására vagy bezárására szolgál, miután e gombbal a kamara előre vagy hátra tolható. Ezen, a kamarával erősen összekapcsolt gomb, a fegyver jobb oldalán, a becsavart kisebb csö keresztszelvényén van, mi által a csőnyilás egészen elzáratik; ha már most e gombot jobbrój balra csavarja s a keresztszelvényről a hosszszelvényre hozza a kezelő : úgy e g^ffib a hosszszelvényen át lenyomható, mi által a kamara a felcsavart cső hátulsó részéhez fordúl s a töltény felvételére való tojásdad nyilás feltárúl. A kamara illyetén felnyitása előtt a tütok mindig kiveendő, hogy a tü eltűrésének eleje vétessék. A tütok nem egyéb mint egy második kamara, melly a fönebb leírtban szabadon mozog. A tűnek sokkal vastagabb ágya van mint saját átmérője s ezen ágy a tok bennsejében egy ruganytoll (Spiralfeder) által környezve áll. A tü ágya gömbbe végződik s ebbe, a ruganytoll támpontjába, van a valóságos gyútü beleeresztve. A tütoknak a ravasz felé való oldalán szintén van egy hosszszelvénye, mellyen át egy — a ravasszal kapcsolatban lévő horog hatol a tütokba. Ehez támaszkodik a tügomb, a ruganytollat összeszorítja s így a tü feszülését eszközli. Ha már most a ravaszt megnyomják, az említett horog a tűtök hosszszelvényéből kihúzódik, s a tügömb ezzel el lévén bocsátva, a most már egészen megmenekült tollrugany a tüt teljes erővel a kamarán át a csöbcn levő töltényben löki. A tütokot egy széles erős toll, melly a tok hosszszelvényéhoz függélyes irányban van alkalmazva, tartja erősen a kamarában; e tollat megnyomva, a tok a kamarából annyira kihúzható, hogy a ravasszal kapcsolatban lévő horog a tügömb elé kerül ; ha már most a tütok a kamarába visszatolódik, a tügömböt a ravasz horga viszszatartja, a tok eredeti helyére tér vissza, a tü azonban ágyastól együtt a most egészen összeszorított ruganytoll miatt a tokon kivül marad. A ravasz ekkor elnyomat19*