Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-01-20 / 2. szám

24 Miután pedig körülbelül 1 óra tájban láttam a dolgok állását, midőn az emberek ki és bementek, fel s alá járkáltak az istállóban s igy gyakran jól kitárván az ajtókat, nagy mennyiségű friss levegőt bocsájtotfak be: kérdém, valljon milly állapotban volt az istálló az éjen, vagy is helyesebben mondva reggel, midőn az már nyolcz kilencz óra hosszat zárva tartatott. „Jóban, uram ; mialatt reggel kitisztítjuk az istállót, minden ajtót feltárunk; csodálkoznék ön, ha látná mint kergeti a léghuzam a meleget." Ez eset világosan bizonyítja, milly dolgok történnek néha az istállókban, s ha a lovak beszélhetnének, gyakran ép olly hangosan jajdulnának fel, mint az Ínséget szenvedő elhagyott szerencsétlenek. Mindez és még több illyes, arra utal, hogy az építészek és más a tudomány világától vezénylett emberek határozzanak meg olly kisebbszerü és alkalmas helyzetű nyilásokat, mellyeken keresztül kitörhetvén az istállókból a romlott levegő, szabad és folytonos légjárat jöjjön létre. Ha azon ablakok, mellyekről fönebb szólottam, nyitva lettek volna, az említett nyílásokon keresztül folyton ömlött volna be friss levegő; de miután azok be valának zárva, az utóbbi készülék tökéletesen haszontalanná vált. A kellő szellőztetésre nézve én a következőket tanácslom: nyitva tartván az ablakokat, mi magában véve talán nem is elégséges, mindegyik ajtószárnyba kell egy, körülbelül lábnyi hosszú és vagy 6—8 hüvelyknyi széles hézagot vágni, e nyílásra aztán egy vaskerezet alkalmazandó, mellybe néhány gömbölyű rúd van erősítve, mindegyik egy hüvelyknyire a másikától. A csatornázást legczélszerübb aként készíteni, hogy a lőállás padlózata kellő lejtéssel hajoljék a ló mögött létező kis csatorna felé. Az istállók kipadlózására legalkalmasb anyag a tégla, vagy az e czélra készített lemezek (Dutch ti le), mellyeken a nedvesség semmikép sem hat keresztül s mert ezek, akár szárazak, akár nedvesek, a lónak — legyen az megpatkolva vagy sem — az igényelt tulajdonokkal biró, legjobb talajúi szolgálnak. A gránit és egyéb különféle sajátságú kövek, szintén megfelelnek a fönebbi czélnak; sőt asphaltot is használnak az istállók padlózására; ez a mint hallom, kitűnő eredménynyel jár, de mire nézve az én tapasztalásom még nem nyújthat felvilágosítást. A vadászló-istállókban a kívánatos hömérsék némi összefüggésben áll a szellőztetéssel, a mennyiben t. i. mindkettőnek szabályzása jobbára ugyanazon eszközök által történik. Szerintem azonban a hőmérő segítségével keresett melegségi fokot nagyon is meg kell különböztetni a levegő tisztasági állapotától, melly a lovak lélekzésére szükséges. Tudtommal még nem létezik olly hőmérő , mellyel a hőfok megmérése mellett egyszersmind a lég tiszta vagy nem tiszta voltát is meg lehetne határozni. / Ámbár talán mindegeik olvasóm még nem ismerte az itt következő igazságot, — azt tudni mindazonáltal érdemes és azért el is mondom : A teremtő t. i. az embert és a lovat megajándékozta azon tehetséggel, hogy a test melegét egyaránt tarthassa meg a fagyos decemberben s a forró juliusban s hogy akár a déli akár pedig az éjszaki éghajlat ugyanegy hőfokon álljon, testünk melegével. E megbecsülhetlen