Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-06-20 / 17. szám

266 vizekre, mellyek szünetnélkül mozognak, sőt olykor, viharban, zajognak is. De tér­jünk vissza elbeszélésünkhez. XV. Laj os szerette e helyiséget. Többet a cseresznyefák közül Madame Dubarry saját kezével oltott, és tavasz multán a király, hozzá éppen nem illő mozgé­konyságot negélyezve, gyakran felmászott egy egy cseresznyefára, és onnan dobálta a cseresznyét a szép grófnő e czélra kinyitott mosolygó szácskájába. Még életének utolsó napjaiban is vissza emlékezett az itt töltött vidám órákra és utolsó szavai tanúskodtak róla, hogy a szt. Huberttó és szt. Hubert kastély bájainak emlékét a sir széléig vitte. November 2-án visszatérítették az útról, a kutyákkal és társzerekkel Sénart felé parancsolt vadászszemélyzetet és Rambouillet felé indították, és másnap reggel öt órakor az elővadászok már minden irányban kifürkésztették az erdőket a ve zérebekkel. A király nem sokáig hagyta vendégeit várni, kísérete igen számos volt. A chagnyi erdőnél gyűltek össze, egyenlő távolban Ivelines és Biche de Poigny közt, ott egyesült Penthiévre herczeg vadászkísérete a királyéval. Az ebek ügyesen és nagy gonddal voltak felállítva, a hol csak gondolni lehetett, hogy a szarvas áttörést kísérel, és a vadászat azzal kezdődött, hogy a kürtökkel rá kezdték a kedvencz Szt. Hubert dalt, mellyet csak Hubertnapkor szoktak hallatni, még pedig a vadászat kezdetén és végén, és midőn e dal vad harsogásban hangzott erdőkön és völgyeken át, bizonyos lehetett az ember, hogy az ebek tízágút kergetnek. A szarvas fel volt riasztva, és szimatján a leggyorsabb futásban követték a királyi peczérek és egyéb vadászszolgák, herczegek és udvaronezok, és megettök egy csapat lovas, részint a király kék, részint pedig a herczeg zöld színeiben. • (Vége következik.) A schwerini és boroszlói lóversenyek. Lapjaink elébbi számában irtuk volt, hogy Black Jacket második veresége Scbwerinben történt, hol Idus elsőnek és Katié másodiknak ért be előtte az Erinne­rungs-Rennenben. Idus, báró Biel nevelése Saunterer és Princess után, erős alkatú sp. kancza, kitűnő lapoczkákkal és derékkal, actiója is igen jó, de csüdei nem rend­kívül erősek. E kancza, melly nem nagy távolságra igen gyors, e verseny egy angol mértföldjén olly könyüséggel verte meg Katiét és Black Jacketet, hogy alkalmasint egyenlő teherrel is győzött volna ellenük. Eddig se idomárja, se lovarja, se tulajdo­nosa nem tudta mi lakik e lóban; b. Biel, ki Olaszországból épen a versenynap reg­gelén érkezett Schwerinbe, a győzelemben nem bízva ki sem ment a pályatérre s a szerencsés eredmény — minőt már sok év óta nem élvezett, egészen meglepte öt. De Idus lovarja Balke sem sejtette, milly jeles lovat ül s szinte csodálkozott, midőn az utólsó fordulón túl látta, hogy Katié ellen tetszése szerint nyerhet. Black Jacket se­hogy sem volt kellő iramában s ebbe nem birt bele melegedni. A második napon egy ötszáz talléros dijért Selma, Humbug és Black Jacket indult. Ez utóbbi a kétszeri megveretés által annyira elveszté reputátióját, hogy Selma, volt a kedvencz, mellyrepan fogadtak. Selma, 4éves sárga kancza, ap. Scherz any

Next

/
Thumbnails
Contents