Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-04-20 / 11. szám

162 ' közepéig, midőn melegebb éghajlat alá költöznek. A vadászat ideje tehát igen rövid (?), de ha igaz a mit mondanak, az itteni sport e részben ritkítja párját. Frek mellett szintén éger és nyirerdőből álló tágasabb vadásztér van, a legjobb vadászatok azonban Szkárétól négy órányira Fogaras vidékén tartatnak. Egy úr beszélte, hogy két három év előtt két tiszt társaságában két vizsla elől egy nap alatt 84 erdei szalonkát lőttek. A tisztek egyike híres lövész volt s a villás reggeli előtt egymaga 34 darabot lőtt, erős borral reggelizvén azonban, délután már nagyon hibázott szemmértéke, különben százra is felvitték volna. Másoktól is hallám, hogy néhány év előtt 50—60 darab egy napra épen nem ritkaság volt, az utóbbi idények azonban roszul sikerültek. Mindezen helyeken jó vizi szalonka és kacsavadászatok is esnek. Bonar úr, bár csaknem biztosan tudta hogy még korán van, megkisérlette. a cserkészetet s csakugyan sikertelen, mert erdei szalonkát nem talált, hanem egy rebbenös vizit, egy nyulat, melly rögtön eltűnt s három fürjet, mellyeknek egyikét (mint maga irja) czudarul elhibázta. Az Olt melletti vizenyős, mocsáros, árkos réteken vizslája Bess vigan keresett, meg megállt valamit s ismét tovább szimatolt, nyilvánosan megzavarodva a fölött, hogy semmi se repül fel. Vadászunk azt hitte, hogy szalonkát zavarhattak fel nem rég e helyről s elakarta hivni vizsláját, de ez makacsúl keresett tovább, mig végre csaknem a vadász lábai alól rebbent fel egy pompás nagy mocsári szalonka. Vagy húsz lépésnyire repülni hagyta s úgy lőtte le. E madarak, úgymond, hatalmas futók s e példány bizonyosan befutosta az egész tért, melyet Bess megszimatolt. Egy második mocsári nagy szalonkát is lekapott s egy harmadikat hibázott Bonar úr; utolsó lövésére három vadkacsa és egy szalonka repült fel, mi annál inkább boszantá őt a hibás lövés miatt. Újra töltve egy mocsárhoz ment, mellyröl több krikrucza lőtávolon kivül szállt fel; kárpótlásul aztán egy vizi guvatot lőtt le, minek az lett a következése , hogy Bess minden füzfabokrot felkutatott, szeleskedett, tömérdek guvatot vert fel, nem engedelmeskedett; Bonar ur pedig megboszankodott s Besst megrakta. Ot pereznyi pihenés, a grogos palaczk meghúzása s egy szivar meggyújtása visszadta a kellő nyugalmat s vadászunk fáradhatlanul járta be a vizenyős réteket, mellyeken mi nem követjük lépteit s az általa feljegyzett eredményt közöljük, hogy t. i. estig még egy krikruczát s egy mocsári nagy szalonkát lőtt, ez utóbbit azonban nem találta meg az esti homályban, s egy kukoriczás szélén két gyepi szalonkát ejtett el egy lövésre, az egyik azonnal leesett, a másik szárnyaltan még vagy harmíncz lépésnyire repült, hol Bess elfogta. E vizsla, irja gazdája, e vad vidékeken szelessé vált s a lövésre nem lapul meg azonnal, mint ez a jól idomított kutyának kötelessége volna, hanem rögtön a leejtett vagy szárnyalt vad után szalad; s bár szeleskedése miatt gyakran nem lehet a vadra lőni, de más részt sok szalonka, fogoly és nyul veszett volna gonoszul, ha Bess éles szeme és gyors lába nem segít; miért is Bonar ur megengedi neki, hogy a sebzett vadat elfogja és megölje, annál inkább, mert soha sem tépi meg. A nap eredményével elégedetten tért haza Wild Hunter s másnap ugyanazon