Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-03-30 / 9. szám

133 ' lévén, a boulevardon tizenkét és két óra közt sétálóknak mulatságos látványul szol­gált a Bastille felé gördülő temérdek jármű. Vannak még sokan, kik a Francziaor­szágban olly gyorsan emelkedő ló verseny ügynek a lótenyésztésre gyakorolt hasznos befolyását látni nem akarják, azt az egyet azonban nem tagadhatják, hogy e verse­nyek legalább a nyakkendő és kesztyű kereskedelmi üzletének roppant lendületet adnak. Múlt vasárnap talán valamennyi Vincennesbe sietőnek új nyakkendője és új kesztyűje volt s bármelly kocsiba nézett az ember, a bennülök mind kesztyűt húz­tak és rángattak fel, vagy a már új kesztyűs kezet könnyedén helyezték a hintó ablakára. A Vincennesbe menő kocsik rendszerint nem épen fényesek szoktak lenni s a csinosabbak is elvesznek a cabok és bérkocsik tömkelegében. E vasárnap azon­ban szokottnál több négyes fogatot lehetett látni, de jól összeállított alig volt közöt­tük ; többnyire álmosan ügető lovak voltak ezek, mellyeknek minden érdemük ab­ban állt, hogy jó circusi nevelésben részesülhettek. Az e napra kitűzött akadályver­senyek legérdekesbike egy „Prix des Haras" volt franczia félvérek számára 27a mf. távolsággal, mellyet L'Hommeentredeux Ages nyert meg hat versenytárs ellen, tulajdonosával Talon Vicomteal hátán, ki pedig a megelőző versenyben Rega­liával egy vizes árok ugrásánál irtóztatót bukott s Amarantheot is, mellynek lovasa Lamplugh volt, feldönté. így történt aztán, hogy a versenyt gr. de la Bigne kanczája P e r 1 e F i n e Caravantól nyerte, Ossian és Tulipe Orageuse (azelőtt Harriet Watts) ellen. A harmadik verseny győztese Vaucresson volt, melly a vincennesi máso­dik napon martius 18-án ismételte győzelmét. E napon volt kitűzve a 10,000 frank császárdij handicapja s ezt Harper sárga kanczája Astrolabe nyerte legnagyobb (160 font) teherrel Ossian és Valentino ellen, negyedik Niger, ötödik Magenta lett, futott még más három. Rheims és ChSlons környékén Verle ur idomított sólymaival kísérletek történ­tek e hó derekán szarkákra és gémekre, s a sport e régi és most újra divatba jövő nemének élvezésére Párisból sokan rándultak ki az említett városok mocsáros vi­dékére. Régi és új képek. (Folytatás.) Ezúttal más völgy mentén haladánk, éjjelre pedig egy meredek hegyoldal tö­vében telepedtünk le. A zergevadászat nehézségeivel, veszélyeivel és kellemetlensé­geivel daczolni kivánó sportsmannek nem ajánlhatom eléggé, hogy a tanyahelyet mindig viz és erdő közelében válassza; mert jól megrakott s vigan lobogó máglyatüz nélkül még a legedzettebb s legerössebb vadásznak is majdnem lehetetlenné válnék e vidéken, septemberi éjszakán daczolni a szabad ég alatti hideggel. Lörincz, Károly és én, a tűznél hagyván a két hajtót, mindjárt napkelte után útnak indulánk ; az oláhnak megparancsoltuk, hogy a kitűzött idő lefolytával né­hány fenyvest hajhásszon át a kutyákkal; mig a második hajtónak valamival előbb kellett a hajtást megkezdenie, és pedig más pontról, hogy meggátolja azt, ha az oláh által hajtott zergék a helyett, hogy felénk jönnének, a hegyről lefelé akarnának törni.

Next

/
Thumbnails
Contents