Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-01-30 / 3. szám

35 — Mint töltöttem azon néhány napot H. lord-nál ? erre könnyű a válasz: szenvedélyes sportsman, állattenyésztő s falusi lakos mint én, csak örömmel gondolhat vissza e kellemesen lefolyt rövid, igen is rövid napokra. Milly kedves házi gazda, milly gyönyörű lakása, szép vadászatja s remek lovai vannak; feledhetlen benyomást tett reám a cottage fekvése midőn azt először megláttam. De mielőtt erről szólnék, meg kell emlitenem, hogy megérkezésem estéjén alkalmam lévén H. lorddal hosszasabban beszélgethetni, nem győztem eléggé méltányolni kitűnő tulajdonait minden tekintetben, kiválóan pedig a sport terén ; élvezettel hallgattam alapos ismereteit az állat jó tulajdonságainak átörökítése, a különböző faj keresztezése és az okszerű tenyésztés körül, mi mind a legkomolyabb tanulmányon alapúi, s engem tökéletesen meggyőzött azon valódi haszonról, mellyet a sportsman honának hajthat. Bizonyára azon ember, ki egészen világias körben mozog, nem fogja megérteni az élvezetet, mellyet illy tisztán technicus s Francziahonban, elég sajnosan, kevéssé elterjedt ismeretek nagyszerű öszhangzata nyújthat. — Azon veszem magam észre, hogy mulatságaim ecsetelése helyett, tudományos értekezéssel felelek felhivásodra; de ha nem untatlak, elmondom milly nézeteket és meggyőződést szereztem magamnak a lorddal folytatott társalgás s a nála tapasztaltak következtében. Mindnyájan szivesen hallgattuk a házi gazdát, csak szenvedélyes regélőnk lopódzott ki észrevétlenül a szobából, remélvén, hogy a vendégházban talán akad majd egy visszavonúlt vendégáldozatra, kin elölről kezdhesse számos ismételt adomáit. — Hogy a sportsman nevet kiérdemeljük, folytatá barátunk, kell hogy idején hozzálássunk mind annak lelkiismeretes tanúlmányozásához, a mi az állattenyésztésre, az okszerű nevelésre s ennek folytán a mezei mivelésre, mint minden termelésnek alapjára vonatkozik. S bizonyára nem a város zajában, hanem künn a mezőn, a csikó legelésére és futkozására szánt réten, mellynek növényzetét napról napra javítja, a táperős zabot hozó ugar közepette fejlik a sportsman; s a ki illy életet él, annál a vadászat nem idézi elő többé a tilosba szabadúlt városi valóságos irtó lázát; a vadászló hátán tudja mitévő legyen, az akadályt sebesen, vagy helyből vegye-e, sőt még le is tud esni s annak idején elválni lovától az erős bukáskor. . .. Kutyáinak megszerzi az általa lakott vidéken a szükséges tulajdont s ügyes keresztezéssel fejti ezt, fentartván mindenek felett a vér tisztaságát. . . . Szóval javítni, tenyészteni, tenyésztményét felhasználni tudni: ez valódi czélja. — Óhajtandó volna, hogy e szó sportsman; melly nemes szenvedélyből és valóságos tudományból összefűzött egésznek fogalmát képviseli, a tömegnél ne vonja maga után a nevetséges személyesítését, mellyel korszakunk bizonyos ifjai fel akarják magukat ruházni s néhány angol szó mormogása, orrcsipesz viselése, idomárszerü öltözés által hiszik elérni sőt megtestesíteni a sportsman eszményképét. . . . Sok mondandó volna erről s az angol egyetemi nevelés-rendszer kiegészítő részéről a testgyakorlatról; melly a fiatal ember erejét s ízlését a mezei élet iránt kifejlesztvén, más felé irányozná a város fonyasztó élvezeteire hajló vágyakat. — Egy akadályversenynél is jelen voltam; mellyben a lordnak Borderei' nevű telivére több jelentéktelenebb, s két hatalmas ellenfél felett gazdájával a hátán mint győztes érkezett be. Felséges állat! mellynek tényképessége, tekintvén a nehéz talajt