Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-01-20 / 2. szám

.19 bizonyára az illető vadásztársaságnak dicséretére válik s a vadászat élvét emeli. Azonban az elöszőkö őzek közül a bakoknak kiszemelése — a vadász-érzület parancsolta kötelesség eme hü teljesítése — mellett, ezúttal mindannyian megfeledkezni látszánk arról, hogy nem elég a bakot kiválasztani, hanem jól czélba is kell venni, mert az igazat megvallva sok is volt a léglövés, mellyek ha nem történnek, legalább is 25 bak és 24 róka eshetett volna. Megjegyzem végre még: hogy a kapuvári egererdőben a mult évben összesen 35 őz, 32 róka, egy páratlan 12-ös, egy 10-es, egy suta és két szarvas borjú lövetett, melly összeg a Hanyság ezen különszerii erdejét hazánk vadasterei közé méltó helyre iktatja. A fennebbi páratlan 12-öst, melly kizsigerelve 4 mázsát nyomott s agancsaira nézve minden bizonnyal vissza váltott*) szarvas volt, gróf Zichy Rezső ejtette el. Róth József. Mihályi január 10. Afrikából. E napokban híre terjedt s különféle változatokban beszélték, hogy gróf Károlyi Gábor, Afrikában vadászat alkalmával veszélyes lösebet kapott. A szerencsés helyzetben vagyunk, hogy e hírnek a seb veszélyességére vonatkozó részét megczáfolhatjuk. Egy angol fegyvere véletlenül vagy vigyázatlanságból elsülvén, a csúcsgolyó az ifjú gróf balkarjába, hátúi a könyökön felül, alólról felfelé hatolt, a vállperecznél jött ki, de szerencsére se csontot nem tört, se nagyobb eret nem sértett s csak a kar vastag húsán fúródott át. A legnagyobb baj az volt, hogy a baleset Algírtól, hova a szenvedőt orvosi ápolás végett szállítani kelle, 10 napi járó föld távolságnyira történt s e hoszadalmas út a sebesült szenvedését aránytalanúl növelte, ki azonban most már teljes javulás utján van s résztvehetni remél az oroszlyán- és párduczvadászatokban, mellyeket a január végével oda érkezendő Széchenyi Béla és Erdödy Gyula grófok s Bombonnel a hires párduczvadász társaságában rendezni terveznek. *) Szerk. úr, — A vadászraüszótárban a „zurückgesetzt" kifejezésre magyar szót nem találván , ezt a „visszaváltott" szóval kísérlém magyarítani. Az „Aufsetzen" kifejezést birjuk ugyan a „bogozni, felbogozni" szóban, kérdés azonban ha a „visszabogzás" jól volna-e alkalmazva a „zurücksetzen" helyett, vagy talán megállhatna az álbogzás, az „ál" elörag valótlanságot mutatván. Az agancsoknál használt „Abnormität" szóra, mellyre a műszótárban szintén nincs kifejezés, illenék az „elbogzás" vagy „elbogzott agancs." A reményben, hogy szerk. úr a „zurückgesetzt" szóra magyar kifejezést találand '), maradok stb. B. J. ') Én a „zurückgesetzt" szarvast egyszerűen „csökkent ágú"-uak nevezném. A szó mint ige „zurücksetzen" ritkán fordúl elö s akkor körüllehet írni: „ágait csökkenti." A „visszaváltott"-nak más értelme is lehet; a „visszabogzás" (visszafelé bogzás) nem helyes, mert a viszamenés nem a bogok

) hanem az ágak számában történik. Bog: (Kolbe) az agancsnak még kéreg alatti tülke ; ágak : az agancs két tülkének kiálló fokai (Enden) s ez utóbbiak száma szokott néha csökkenni az idős szarvasoknál. Példáúl Hartig szerint: — „Az idős szarvasok néha kevesebb ággal bogoznak fel, mint a megelőző évben. Ezt nevezik ágcsökkentésnek. Bizonyos korig a szarvas agancsa évenként két új ággal gyarapszik s ez rendesen addig tart, mig 16-ost visel. Ezután azonban több évig egyenlő számú ággal bogzik fel, vagy néha többel, néha kevesebbel." Az „Abnormität" szó a „Vadászműszótár" 5-ik lapján mint „Ferde agancs" (wiedersinnig) fordúl elö ; Abnormität : agancsferdeség. Mind a kettőre nézve a magáénál illetékesebb vélemények nyilatkozását kéri a szerk.