Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-03-20 / 8. szám

122 lovasával együtt megfürdött. A Prix des Tríbunes 1500 fr. 2 mf. handicapot M. de Terve La Chatte lova könnyen nyerte más három ellen; a Prix de Essai 1500 fr. 2 V 2 mf. nyeretlen lovak számára gr. Louvencourt St. Contestjéé lett, b. Finot Gilles és Desvigne úr Dame Blanche-a ellen, mellyek sikversenyeket futottak már, de aka­dályversenyben ma szerepeltek először s kitűntek a többi hat fölött. A második versenynap martius 12-én borús, hideg, szeles nap volt s mig az uracsok gomblyukaikba tűzték az Isabelletöl vett parmai violákat és rózsákat, addig a didergő hölgyek nem utasították vissza a „chaufferette t", mellyel egy nő szol­gálatukra állt. Hiába! kényelem és izlés dolgában nincs találékonyabb nép a fran­cziánál. Ott volt a helyszínén, fogadók és kíváncsiak tömegétől körülvéve, az agence des poules társzekere. Ezen ügynökség szintén franczia új találmány s arra való, hogy a poule-nak nevezett fogadásokat, minők a pesti és bécsi gyepen is divatban vannak, közvetítse. A fogadni kívánók itt fizetik le a tételt, itt kapják ki verseny előtt a futó ló számát, melly egy forgó sorskerék esetlegétől függ, a verseny után a nyertes itt veszi fel a tételek összegét. Háromféle illyen poule van: mindjárt a nevezések után, a napi programm szerint s a helyszínén a futó lovak számához ké­pest. A la marchei második nap három iteme közül az első Prix du Chateaut 3000 fr. Magenta 11 font nagyobb teherrel nyerte Valentino ellen; a Prix de Marnesben Astrolabe győzött La Chatte és Magny ellen; a Prix de l'Avenirért 11 ló indúlt ugyan, de miután Gilles kitört, Habeas Corpus felbukott, Dame Blanche pedig nem indúlt: Saint Contestnek nem maradt jelentékenyebb versenytársa s gr. Louvencourt e pej kanczája könnyen győzött. — Benedict az első versenynapon történt bukása következtén kimúlt. Nagy zajt ütött s angol és franczia sportlapok közt heves polémiára adott alkal­mat L'Africain (azelőtt Falendre) esete, melly Angliában a derby-i Midland akadály­verseny első fél mértföldjén annyira megelőzte a vele futó többi tizet, hogy győzelme kétségtelennek látszott, midőn egyszerre s hirtelen egy zászlót megkerült s haza üge­tett. Az angolok azt állíták, hogy ez szándékosan s csak azért történt, hogy a liver­pooli nagy akadályversenyre, mellynek L'Africain a főkedvenezei közé tartozott, an­nál több és jutányosabb fogadást nyerhessen reá tulajdonosa Mr Vaillant, kit a „Spor­ting Life" e mjatt b 1 ack 1 eg-séggel vádolt, állítván, hogy Mr Vaillant holt lovat futtatott. (Ezen angol műszó olly lovat jelent, mellyel tulajdonosa nyerni nem akar). Ez eddig még egyéni dolog; de a „Sporting Life" ezenkivül a franczia nemzetet is megsértette, mondván, hogy „Francziaországban az illy dolgok megjárják, de Angliá­ban nem" — erre aztán a „Le Sport" azzal felelt, hogy a blackleg (gyepcsaló) szó angol eredetű stb. szóval az angol és franczia sportsmanek között egész animo­sitás fejlődött ki e miatt. A liverpooli nagy akadályversenyben azonban L'Africain nem futhatott, mert a vasúti rekeszben annyira megsérült czombja és csüde, hogy indulásáról szó sem lehetett. „A derby-i csin, irja a „Field" elmaradhatott volna. Hiába! legjobb az egyenes út; L'Africain a Midlandakadályversenyt tetszése szerint nyerheté vala, s most a bárgyú gazdájánál nemesebb állat sántán álmodozhatik az el­játszott dicsőségről. És így végződik Faugh-a-Ballagh egy jeles fiának története, melly közel állt ahoz, hogy a liverpooli nagy díjat megnyerve, a franczia siker diadalát nö-

Next

/
Thumbnails
Contents