Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865
1865-02-28 / 6. szám
95 i / l'/ 2 mföld. Teher 95 font, ménre 3 fonttal több. (A nyertesek terhének nagyobbítása később meghatározandó). Tét 200 forint, bánat 100 forint, az elles évében 50 forint. Ha nincs ivadék, nincs bánat. Harmincz csikó bejelentése esetében a második ló 100 arany díjat nyer s a tét- és bánatössz '/ 3-át; ha nincs ennyi bejelentve, csak a tét- és bánatössz harmadát nyeri. Az ivadékverseny 500 (tulajdonkép 600 arany) díja akép volna kiállítandó, hogy a három versenyhely mindegyike 100 aranyat adna a második osztályú császárdíjból, melly eszerint 500 aranyra csökkenne s ismét e czélra adná azon 100 aranyat, melly e három pálya mindegyikének rendelkezésére van bízva. Ha nem jelentetik be 30 csikó, úgy minden egyletnek, mellynek pályahelyén az ivadékverseny azon évben lefoly, a 100 arany további' rendelkezésre maradna fenn. Az így összeállított 600 aranyért aztán felváltva évenként folyna a verseny a nevezett három gyepen s 1867-ben a bécsi gyepen kezdődnék. A bécsi lovaregylet ezen indítványt helyeselte; a pesti lovaregylet jelenvolt tagjai azonban megjegyezték, hogy Pest ama 100 arannyal, melly a 600 arany díj második felét (három részről adva) képezné, már rendelkezett s az őszi versenyekre alkotott belőle díjat. Mihez képest határozatba ment a pesti lovaregyletet ezen indítványról értesíteni, hogy a központi bizottmány martius 1-én tartandó ülésében e tárgy végleg eldönthető legyen. E két fogalom tisztázására: „belföldi lovak és belföldön ellett és nevelt lovak" — indítványba hozatott az első fogalmat: „belföldi lovak" aként tágítani, hogy a valósággal belföldön nemzett és ellett csikókon kivíil azok is e fogalomba tartozzanak, mellyek akár anyahasban, akár mint szopósak anyjukkal hozattak be. A versenyfeltételek közé azonban a szopós csikó korukban behozottakra 3 fonttal több szabatnék. — A „belföldön született és nevelt" kifejezés alatt azon lovak értendők, mellyek valósággal Ausztriában neveltettek fel, az az míg csak idomítás végett idomár kezébe nem kerültek, szakadatlanéi és folyvást ausztriai földön tartózkodtak *). Ezen indítványok, illetőleg határozatok, végleges elfogadás és kihirdetés végett a központi bizottmány elé terjesztendők. A fönebbi két fogalom tisztázására okot és alkalmat gróf Renard János két (ausztriai ivadékversenyre tett) nevezése adott; az általa nevelt két anyakancza ivadékai ausztriai földön ellettek ugyan, de még mint szopós csikók anyjukkal együtt porosz földre vitettek vissza s ott neveltettek fel. A fönebbi határozathoz képest tehát gróf Renard e két nevezése érvényteleneknek nyilváníttatott s az egyleti titkár kitörlésükre utasíttatott, bánat természetesen nem járván értük. Végül a pesti és bécsi lóverseny-határnapok esetleges megváltoztatása került szőnyegre. A pesti lovaregylet már korábban nyilvánítá, hogy a lóversenyidénynek június első heteiből május első heteibe áttételét több okból kivánatosnak látja. A bécsi egyletnek szintén több fontos oka van arra, hogy eddigi versenyidényéhez (május második felében) ragaszkodjék; elhatározta azonban, hogy erre nézve a pesti *) A pesti lovaregylet választmányának erre nézve 1864. évi január 11-én hozott s a „Gyepkönyv" 24-ik lapján olvasható határozata ez : „Azon lovaknak, mellyek az ausztriai birodalomban nevelt lovak minőségére tartanak számot, legalább is 16 hónapos korukig, míg t. i. idomár kezébe kerülpek, ausztriai államban kellett neveltetniök, S 7, e r k.
