Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-12-20 / 35. szám

Chantillyben e hó 4-én tartották meg az első hajtóvadá szatot, mellyen egy va­lóban nem mindennapi esemény adta volt elő magát, a felhajtott szarvas t. i. a ku­tyáktól űzetve a vaspálya közelébe jutott, s megijedvén az ép akkor elrobogó voDat­tól, egyenesen a pályára szökött fel, hova azonban csak két kopó követte; innét aztán egy legalább 40 lábnyi ugrást tevén le a túlsó oldalra, kis időre eltűnt üldözőinek szemei elöl. Erre a jelenlevők közül senki sem volt elkészülve s mind azt hitték, hogy a merész állat porrá törte magát. Meglepetésök azonban még na­gyobb fokra hágott, midőn néhány perez múlva a szemközt levő dombra látták ismét felszökni a szarvast, melly így egy jó óránál tovább tartó mulatságot szerzett a vadá­szoknak. Compiégneben ismét megkezdek rendes folyásukat az őszi mozgalmak. Mióta az udvar bevonult Compiégnebe, nagyobbrészt vadászat, séták az erdőbe és színelö­adások képezték az ottani mulatságokat. Az első hajtő-vadászat mult hó 16-án lön megtartva. Két óra körül egy tízágú szarvast vettek üldözőbe; ez üzetése közben háromszor vagy négyszer is neki döfött a kopóknak, mig végre elfogatván, három puskalövés vetett véget életének. Este 3/ 49-kor, mint szokás, fáklyafény mellett adták ki a vadászrészt a palota udvarában, mellyen számos előkelő egyéniség volt jelen. A császári pár '/u2-kor érkezett meg a vadásztársaság találkozási helyére, de egyikök sem vett részt a vadászatban. A rá következő napokon különféle sportüzlettel tölték idejöket a compiégnei vendégek: igy czélbalövöldözéssel, a laiguei erdőben fáczánvadászattal sat. melly utóbbit a császári pár is megtisztelte jelenlétével. A compiégnei palotába való meghívás minden esetre nagy kegynek tekinthető, s levél által történik, mellyet Bacciochi gróf, a császárné első kamarása szokott alá­írni. E levélben tudtára adják az illetőnek, hogy hány órakor indúl Párisból a külön­vonat, melly őt Compiégnebe fogja szállítani. Rendesen %4-kor szokott indúlni, Compiégneben pedig 5 óra tájban érkezik meg. A pályaudvarban udvari kocsik vár­ják az érkező vendégeket a palotába való szállítás végett; a portások szobájában egy tábla van felfüggesztve, mellyen a meghívottak névsora s mellé a kijelölt lakás­rész van feljegyezve. Innen inasok vezetik a vendégeket egészen a lépcsözet fejéig, hol aztán a házi-gondnokoktól fogadtatnak; ezek kinek-kinek megmutatják a kijelölt lakrészt, hova az illető vendéget, ha az fontos személyiség, a házi-gondnok maga szokta elvezetni. A vendégszobák fogadáskészen állnak — ég a kandallóban a tüz, s a gyertyák meg vannak gyújtva; a vendég azonnal hozzá fog az átöltözködéshez. 7 órakor a nagy váró-teremben (sálon d'attente) gyűlnek össze a meghívottak ; %8-kor egyike a házi-gondnokoknak (préfets de palais) bejelenti, hogy az ebéd már fel van tálalva. Az ebéd alatt, melly sem nem bosszú, sem nem rövid, katona zene mulattatja a vendégeket. Az étkezés után felkel a császár s utána az egész ven­dégsereg ; ő felsége a társaság legtiszteltebb hölgyének nyújtja karját, a császárné pedig a legfontosabb vendég karjába ölti a magáét; a társaság erre sorba áll, utat nyitván a császári párnak. Az étteremből a fogadási terembe mennek, itt megalakúl­nak az egyes csoportozatok, s megkezdődik a társalgás; 9 óra után pedig, néha tán-

Next

/
Thumbnails
Contents