Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-12-10 / 34. szám

548 Alig hihetni, hogy az ügetö-versenyeknek sokkal több hasznuk volna, bár különösen vidéki gyepeken ujabban ezeket nagyon pártolják. Nem lehet eléggé nyomatékosan ismételni, hogy a lóversenyek nem arra valók, hogy minél gyorsabb futókat állítsanak ki, hanem hogy a legeröteljesb és legbátrabb, tehát a legjobb hágómének és anyakanczák kiismerésére nyújtsanak alkalmat. Már pedig e czélt sokkal könnyebb vágtató futtatásoknál elérni, mint ügetöknél, és megállapított tény, hogy olly telivér ló, mellyet ügetésre különösen idomítnának, kétségtelen sikerrel futna a világon legjobbnak tartott amerikai és hollandi ügetök ellen. A lóversenyek jelentékeny fogadások okozói, s ámbár ez leghátrányosabb részük , annyira szokásban van mindenfelé, hogy okvetlenül kell erről néhány szót ejtenünk. A lovak minden futtatásnál látszólagos előnyeik szerint osztályozvák. Ha húsz ló van bejelentve, s egyik sem látszik a többinél alábbvalónak, akkor mindeniknek van esélye, és lmszat lehet egyre tenni, hogy egyik vagy másik nem nyerend; s illyenkor a ló 1 : 20 áll. Ha ok van azt hinni, hogy valamellyik jobb, mint versenytársai, például két annyi esélye van a többi felett, akkor mellette egyet, ellene tízet lehet tenni. Ha az esély vagy is a győzelem valószínűsége még nagyobb, akkor a fogadás öt lesz egy ellen, és így tovább. Végre ha fel lehet tenni, hogy egy maga ér annyit mint a többi összesen, akkor egyet egyre tesznek a fogadók, s ez az „égalité contre le champ" ; even betting; egyenlő fogadás. Minden lóra lehet fogadni, s a fogadásokat számtalanféleképen változtatni; nyerni mindig azok fognak, kik az egyes lovakat a gyepen való megjelenésük előtt a legjobban ismerék. Világos tehát az elmondottak ból, hogy minden fogadás eredménye az egyes lovak tulajdonainak ismerésétől függ, s ennélfogva könnyű belátni, hogy lelkiismeretlen lóbirtokos az által is hasznára fordíthatja e fogadásokat, ha lovát megvereti, mikor győzhetne. Ezt pedig megteheti a nélkül is, hogy bárkit titkába avatna, csak kissé többet adjon lovának inni mint rendesen, — czélját éri. Az illy fogásokra nézve nagyon nehéz Ítéletet hozni, de ha kiderültek, a vétkes aláesik a „Societé d'encouragement" szabályaiban megállapított büntetéseknek, s a gyepről le is tiltathatik. E társulat a lóversenyügyben mint legfőbb törvényszék itél, de csak síkfuttatásokra nézve, mellyek a legfontosabbak, annyira, hogy az 1864-ben kiosztott 1,724,245 fr. pályadíjból 1,170,065 frank esett a síkversenyekre. Miután a lóversenyek végczélját kiderítettük, feltehetjük a kérdést: mennyiben van e czél elérve ? vagyis megfelelnek-e a kiválogatott lovak kívánalmainknak ? Erre nézve élénk vita foly napjainkban. Sokan azt állítják, hogy a siker nagyobb volna, ha a csikókat nem kezdenék olly gyenge korukban idomítni. Nem is lehet feledni, hogy az idomítás igen sokat kiván az állattól, ereje fölötti próbáknak veti alá s gyakran még azokra nézve is rosz eredményű, a mellyek kiállották. Az abrak növeli ugyan a csikók erejét, de a természetre nem lehet erőszakot tenni, és bármint ig\»kezzék az ember, nem képes megakadályozni, hogy a kora érettség a tartósságra Hátrányos befolyással ne legyen. A mai versenylovak két éves csikókhoz hasonlítnak, s bizonyos, hogy a faj nem az többé, a mi egykor volt. Nem lehetlen , hogy hasznosabb volna a lovak idomítását csak három éves korukban kezdeni , annyival inkább,