Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-11-20 / 32. szám

517 Ismét csend állott be. En előbbi helyemen maradtam, várva a továbbiakat s teljes egy óra telt bele, mig szétszórt hajtóink csendesen közeledtek. Szomorúan kellett tapasztalnunk, hogy az annyira biztosnak vélt medve ez úttal nem czammogott elő. A hajtásnak vége lévén, szomszédaim hozzám siettek, tudakolva mire lőttem? Válaszúi a lábnyomokat mutattam s vadásztársaim teljesen hittek állításomnak, hogy a-vad megsebezve iramlott tovább; de a midőn nyomozni kezdettük, a bekövetkezett nagy esö miatt nem csak hogy sebvért nem, de a három ugráson kivül még a lábnyomokat sem fedezhettük fel, mert ezeket a fák lehullott vizes levelei takarták el. Összegyültünk a második hajtás elrendezésére; a vadászok közül azonban az ügyességéről ismeretes Bodnár Mihály hiányzott. Kérdést tettem, hol van, merre jár, ki látta? S im a keresett ép ekkor jött elé s elbeszélte, hogy az alljból a hajtás végeztével felfelé igyekezvén, egyszerre egy vadkan, jobb lapoczkán kapott sebbel bukkant reá s pár perezre megállott előtte, de mire az esö miatt betakargatott fegyverével lövésre készülhetett, a vad egyet fújt s tovább a völgynek iramlott. Kis ideig nyomozta, de miután a nyomon el nem mehetett, visszatért. Ha kopóink közül csak kettő is velünk van, nem kétlem az eredményt, de igy mostanra be kellett érnünk azzal, hogy a vad csakugyan erős sebet kapott, mi elég megnyugtatásomúl és elégtételül szolgált, már már kétkedni kezdő vadásztársaim előtt. E kis elbeszélés után kérdőre vontam felső szomszédomat, hogy miért nem lőtt illy közelre ? egyszerű felelete az volt, hogy nem hitte biztosnak a lövést a nagy távolság miatt. Sajnálatomat fejeztem ki, hogy ő a parasztvadászokkal tart, kik csak akkor lőnek, ha a vad közvetlen közelükbe 5—10 lépésnyi távolra jön, s ha történetesen 15—20 lépésnyi távolságra ejhetnek el vadat, rendesen azt állítják , bogy 100 lépésnyi volt a köz. Annyit bátran állíthatok, bogy 60 lépésnyi távolságra, egyes golyóval, futó vadra, cserjés, sziklás helyen, hol a vadat csak ittott láthatni: a lövés kissé kétes, de ellenben 20—30 lépésnyire legfelebb 10 száztóli hibázást engedhetek; a vadra nem lőni illy csekély távolságra képtelenség, s az illyen vadász-czimborát én kerülöm. A második hajtás, mellybe a sebzett vadkan is menekült, a közbejött folytonos esőzés miatt elég rendetlenül ütött ki. Hajtóinknak_ alig maradt meg egy része, mit később eléggé sajnáltunk; mert ha teljes számmal vannak, a nagy hajtásban volt medve, bocsával együtt, alkalmasint nem menekül. Igy azonban nem menthettük meg az illető községet se a medve se a vaddisznó további dulásaitól. Az e napi mulatságnak eszerint vége lévén, egészen összeázottan a másnapra tervezett vadászatot kedvezőbb időre halasztottuk, s a Beregmegye határán fekvő szolyvai havasra mielébb kirándulást tenni elhatároztuk és október 16 án olly készü-"" lettel, hogyha netalán kedvünk kerekednék, vadászhassunk is, velünk jött nőinkkel és cselédeinkkel együtt számra 14-en el is indultunk. Dolháról Bronyka és Kusnicza völgyébe érvén, balra a Sytya várromok egy gyönyörű magaslaton, jobbra az ég felé meredező mohosúlt sziklatetők gyönyörű kilátást nyujtnak. Ezen sziklatetök lemezeiből készülnek az általánosan jóknak ismert köszörű és kaszakövek. Innen Rókamezőre, továbbá Puszta Csónak Kereczkén át Breznikre értünk, melly a pisztráng