Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-10-30 / 30. szám

482 Elöhangok. Az agarász-idény közeledtével úgy hiszem, hogy alig fogom élvezhetni e kedvencz időtöltésemet, melly reám nézve az, a mi egy fiatal leánykára nézve a farsang, vagy valamelly törökre nézve a bairam-ünnepély , — most azonban úgy alakultak a viszonyok, hogy néha néha mégis jut egy pár nap vagy legalább óra ama gyönyörű látványnak, melly mindannyiszor gyorsabb keringésbe hozza vérünket s fellelkesít. Idényünk kezdete szerfelett mostoha volt, mert a hosszas szárazság következtében sziklakeménnyé vált talajunk majdnem lehetlenné tevé az agarászatot, melly hosszas szünetelés miatt még most sincsenek teljes jó állapotban öreg hajtó agaraim, mint a mellyek kissé túl a rendén jól éltek az elmúlt nyáron. A múlt idények alatt nálam szerepelt agaraim közül, az öreg Hágrát gr. Keglevich Bélának adtam kölcsön; Csárdás véglegesen b. Podmaniczky Géza birtokába ment át; Nagyasszony még meg van, de már nem jár többé ki, nagyon szeretnék e gyönyörű nősténytől egy almot felnevelhetni, de mostanáig alig van arra kilátás. A jelen idényt a következő agarakkal kezdém meg s folytatom kitűnő sikerrel: 1. Fecske, két éves f. sz. 2. Komámasszony, három éves cz. sz. 3. K i g y ó, 14 hónapos cz. sz. anyja Pompás, atyja Hágrá. 4. 11 a, 14 hónapos cz. sz. anyja Pompás, atyja Iíágrá. E falkában a prima donna szerepét Komámasszony viszi, azonban nem tudom meddig fogja ezt bitorolhatni, ha ugyan Ila azzá lesz mit jelenleg mutat; még sohasem volt kölyök kutyám, a melly illy rövid idő alatt olly kitűnő agárrá fejlődött volna ki, természetesen most csak az a kérdés, vájjon megmarad e ollyannak, miután a megpróbáltatás napjai csak most következnek majd. Fokozatosan emelkedő sebességgel húzza be nyulját, nagyokat és sürün vág, rendkívül jól, habár még nem ügyesen kap ; külsejére nézve vékony s könnyű, úgy annyira, hogy bármelly öreg nyúl úgy odavágja öt, hogy csak úgy porzik, a mikor esetesen kapása nem szerencsés; jellemére nézve tüzes, kitartó s fáradhatatlan, mikor arról van szó, hogy agarásszunk-e még, vagy pedig haza felé induljunk; mind ezek mellé szófogadatlan, mert nagyon bolond még; tüdeje kitűnő jó, eleget eszik, de korántsem falánk. Egy álombeli testvérje szintén jó s becsületére válik ősanyjának Kígyónak, de még nem bir azon biztossággal s ügyességgel e téren mint Ila. Annyit azonban merek állítani minden szerénytelenség nélkül, hogy alig lesz valaki, a ki az enyimekhez hasonló tulajdonságú négy szuka agarat legyen képes felmutatni, a mellyek között másodrendű agár nincsen, de olyan sincsen a melly ellen bármi kifogást lehetne tenni. Egyébiránt nem jó a lelkesedésnek tért engedni, miután hátra van még a fekete leves, s majd ha azon is túl leszünk, csak akkor mondhatjuk , vájjon valóban jók voltak-e agaraink vagy nem. Az idény valódi kezdetét a sághi napok s a november ő-ki monori kölyök-verseny képezik. Aszód 1865. oct. 19. B. Podmaniczky Frigyes.