Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-01-30 / 3. szám

42 ég és föld közt függve, a harántgerendákhoz kapaszkodva mászhatott csak a híd túlsó végére. 32 és 33. E lapokon rajzolt jelenetek színhelye a Duna jege Buda-Pest között. Langy időben azon lovagolván, egyéb gondolatokba mélyedve nem hallá meg a gróf a szokott vészlövéseket, mellyek a jég megindulását jelezni szokták. Az ős Gellért alatt sziikülő Dunán a jég összetorlódott, de Tatár nagy ügyesen át- meg átugratja, A jég mind jobban torlódván, Tatár nagy erőlködésében megsikamlik, felbukik és vele lovasa is, kinek jobb karja kificzamodik. A ló csak megtalálta útját kifelé, de annál nehezebben vánszorgott ki utána félig összetört lovasa. 34. Kedélyesebb kép, midőn 74 éves beteg főkertészét látogatja meg a gróf a kertiház szobájában Tatár hátán. Az öreg kertész annyira megrezzent e látogatáson, hogy más napra tökéletesen felgyógyult. 35. Milly ügyesen tudott Tatár a lépcsőn járkálni, bizonyítja az is, hogy egyszer fölnyergelve szobájába hozatta a gróf, s egész kényelemmel jött le rajta budai palotája főlépcsőjén, kisérve kedvencz kutyái hangos csaholásától, czukrásza és törpéje nagy csodálkozására. Újra egy Budapest közötti kalandban találkozunk a gróffal és kedvencz T atárjával a 36, 37, 38 és 39 ik számon. Nagy díj ígérete mellett sikerült neki, hogy a hajósok öt Tatárral együtt az erös zajló Dunán Pestre átvigyék. Pestre érve, ígérete szerint sógorát, Keglevich grófot akará meglátogatni, de nem találta honn. Midőn T a t á r ral a folyosóra ér, a ló a korláton át az első emeletről az udvarra akart vele ugrani, s a gróf az ágaskodó lovat sarkon volt kénytelen megfordítani a sikos márvány lapokon, mert a folyosó mindössze három láb széles volt. Pesten újra hajóra akarván szállni, a dereglye állásából letért, s Tatár elejével a vízbe esett, de fejével a hajó oldalán fenntartá magát úgy, hogy mire a hajó ismét közeledett a parthoz, az őt kisérő Szápáry gróf csodálatára mégis a hajóba ugratott. A budai parthoz közeledve Tatár mindjobban nyugtalankodék, s végre is kikötés előtt ugrott ki, mi által a csolnakot annyira megbillenté, hogy valamennyi evezős felbukott. 40. A budai várba vezető nagy lépcső akárhányszor sétája volt Tatárnak és lovasának, s e lap is illy jelenetet ábrázol nagy ijedtére a járókelőknek, kik félre vonulva a szokatlan látvány elöl, falhoz lapulnak. 41. A budai György terét, Sándor gr. lovag evolutióinak rendes színhelyét, mindig csak hátulján járta be Tatár, miközben az uroknak örvendő ebek örömcsaholása fogadta. 42. Egyik legremekebb ugrása Tatárnak, még jelenleg is a nép száján él, s ez az volt, midőn Sándor gr. Pesten a nagyhidutczában, két egymással versenyt hajtó kocsi közé szorul, lovát megsarkantyúzza, s három egymás mellé fogott parasztié feje fölött átugrat szabadabb térre. Prestl legsikerültebb rajza, a gyűjtemény legszebb, de legmeghatóbb képe is a 43. szám. Tatár, a sokat próbált, sokat végrehajtott nemes ló, megtörve az idő vi-