Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-01-30 / 3. szám

41 22. Bécsben híres hatos fogatot tartott a gróf, mellyel a Práterben nem egy nehéz fordulatot vitt véghez. Egy ízben a kocsiknak szánt fasorban három bérkocsist egymás mellé állítnak, a középső kihajt, Sándor gróf pedig 200 lépésnyi távolból kiállván, sebes vágtatva keresztül hajt a helyben maradt két bérkocsi között a nélkül, hogy legkevésbbé is érintette volna 23. Új lóra kerül a sor, Tatárra, melly mint a következő képekből kitűnik, egyik legkedvesebb lova volt a grófnak. A lovat kantár s nyereg nélkül, puszta szőrén ülve mutatja be sebes vágtatás közben a bajnai kastély udvarán. 24. Pöstyénben a fürdőház mellől már megindúlt volt a komp, midőn Tatár egy hatalmas szökéssel a partról belé ugrik. 25. Ugyan e Tatár, Károlyi gr. lovardájában ki- s beugrik a szűk lőállásba, neki vágtatás nélkül az elég magas korláton. 26. T a t á r t se tüz se vas nem riasztja vissza. A Győrbe vivő hidon gazdáját sebes lovaglása miatt az örök fel akarták tartóztatni keresztbe vetett szuronyaikkal. Tatár ez élő gáton is átszökik s gazdája megszabadul. 27. Változásképen városi sétalovaglással is találkozunk. A színhely Pesten van, a király-utcza kezdetén. Clarot, arczkép- és történetfestész, előbb Sándor gróf rajzmestere, nyugodtan üget paripájával. A mellette lovagló Sándor gróf visszafordul, hogy bevárja az elmaradt Prestlt, de kinek lova megriad és Sándort lovával együtt legázolja. 28. Egyszerre vadregényes, szép erdei tájképre fordul a lap, csakhogy a staffage rajta kissé kellemetlen benyomást okoz. A gróf ugyanis Pöstyén környékén tett sétalovaglás alkalmával eltéved az erdőben, a széles árkon átvezető hidat eltéveszti s hosszas keresés után rábukkan egy gyalogösvényre s az árkon átvetett, lúdtalpul szolgálandó négy faragatlan cserfatörzsre. Az átjárás gyalog ember által is csak ügygyei bajjal volt használható, m«rt az egyes törzsek között körülbelől féllábnyi hézag tátongott. Tatár mindamellett ügyes kötéltánczos módjára, habár balance-rúd nélkül, elhatol az egyik fatörzsön a kezdetleges híd közepéig, itt azonban elveszti a súly egy ent s lovasával együtt majdnem három ölnyi mélységbe zuhan. Mégis sár és iszapfürdőn kivül egyéb baj nem éri a merész vállalkozókat. 29. Tatár agarászaton is helyt állt s egy alkalommal egyszerre ért a fogás helyszínére, midőn a gróf solo-agara nagyszerű fogadást nyert Silly őrnagy, birtokszomszédja kutyái ellenében. 30. Egy ízben a gróf Ráróból Győrbe lovagolván, Zámoly s Újfalu közt a kis Csallóközt képző Duna ágát érte. Tatárral a vizbe ugrat, hogy átúsztasson. Már már partot ér, midőn a hullám lováról lesodorja s úszva kényszeríti kimenekülni. Tatár a túlparton maradt lovászhoz úszott vissza, ki a gróf balesetét látva, sehogy sem akará példáját követni; végre is két órai kerülettel a győri komphoz nyargalt, időt engedve urának, hogy a hő nyári napon ruháit a nap sugarainál szárítgassa. 31. Ugyancsak rárói birtokán nyúlhajhászatról hazatérvén a gróf, az angol kertbe vezető kis hidon akart átlovagolni, midőn alatta a híd korhadt deszkái leszakadnak. Tatár sérülés nélkül zuhan alá, de csak nagy bajjal tud a hináros, iszapos patakból kigázolni. A gróf a czifra korláthoz fogódzik, de az is eltörik, s igy