Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865
1865-08-10 / 22. szám
348 dúsan fölpiperézve apró ékítmények és készletekkel, színben és alakban ugyanazon jelleggel bírnak, melly a vadkanvadászat és az Osmondház sajátja. Mindezek azonban csupán kisebb segédeszközei a decoratiónak, szólanom kell tehát ennek nagyobbszerü vonásairól is. Ezen nemes teremnek falai minden oldalon a vadászat fő mozzanatait szellemdúsan, s kitűnő igazság és hűséggel ábrázoló frescoképekkel födvék. Ezek Heyrand úrnak, a gróf régi hü barátjának mivei, ki ép olly kitűnő művész, mint derék vadász. Valami leirhatlan gyönyört érez az ember, midőn ezen festményeket egymás után vizsgálván, a vadászat különböző mozzanatait a genius loci által keltett benyomások alatt tárgyalja. De még nem végeztem ezen fölötte eredeti terem minden csodáival, mert hátra van még az, melly a látogatónak a legnagyobb gyönyört és meglepetést biztosítja. Ez pedig lépcsőzete, mely a teremnek legvonzóbb és legtekintélyesebb vonását adja meg. A találékony építészeti képzelet fölöttébb szerencsés ötleténél fogva (melyért a kastély ismét csak tulajdonosának adósa) a felsőbb osztályba vezető lépcső a társalgási szoba padlatáról emelkedik, magas oldalainak épen központján, mi által a terem hossza nagyon tetszöleg és hatályosan van megtörve. A közép lépcsőzet egyenesen és fölségesen emelkedik a tornácz felé, hol jobbra balra két ág szakad. Az elszigetelten álló közép lépcsőzet falai minden oldalon egészen elfödvék tükrökkel, mig az ezek és a lépcső közti tért két királyi szarvas foglalja el a társalgási terem felé fordított fejjel, s magas agancsaik közt kivilágított kereszttel, mik a szent Hubert megtérését tárgyazó legendára emlékeztetnek. Ezen két diófából faragott állat, valódi remeke a faragó művészetnek, mert nemcsak egész alakjuk, de még szőrmezük is hasonló az élö vadéhoz, s látásuk a mint agancsaikat fölvetik, valóban meglepő. A mögöttük levő falmélyedésekben, mindkét oldalon a felső két lépcsőzet alatt, a gróf két kedvencz vadászkutyái festvék le laza ketreczeikkel. A tornácz falain pedig épen a sálon irányában, honnan a festvény látható, az ebek és ólaik rajzai képezik a középső lépcsőzet épolly meglepő mint hatásos bevégződését. A lépcsőzet magasabb ágainak falain a kastély házi kutyáinak arczképei láthatók, az új foundlanditól egész a legapróbb ölebecskéig. Az egész fölött megvilágítva ennek minden szépségeit s kiemelve a tükrök, festmények és a színezés megható benyomását s öszhangzását, ismét függ egyike a fentebb leirt roppant csillároknak, mely az egésznek annyi bájt ad. Megérkezésem első estéjén, minthogy e nap reggelén nem vadásztak, tehát a vadászok el se voltak fáradva, a gróf alkalmat adott megbecsülhetnem emberi ügyességét a franczia vadászat hagyományos hangszere, a kürt kezelésében. Elhelyezve a gyepen, időközönkint különböző motivok szerint a la d'Osmonddal vagyis a családi fanfare-ral kezdve, a vaddisznó-vadászat mindenféle mozzanatainak dallamait hangoztatták, végezvén a takaródéval, melly el- elhaló hangokban olvadozott el, mintha a közel erdőség rejtekeiben keresne menedéket a fül elől. Az egész jelenet — a mint ebédlés után, szivarozva, kávéinkat szótlanul, nehogy a varázst megtörjük, kényelmesen szörpöltük, s körül tekintgettünk a fényesen kivilágított termeken és a bűvös lépcsőzeten, s hallszereinket megfeszitők , hogy a kürtszó utolsó távol viszhangjait is elkapjuk — az egész jelenet — mondom — alig látszott valóságnak, s