Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-08-10 / 22. szám

347 nyájakat mindenütt teljes nyugalommal legelni látván: azon meggyőződésre jöttünk, hogy az oláhok szokásuk szerint hazudtak. Radnán mulatásunk ideje alatt egy szomszéd falubeli paraszt három medvét fo» gott vastőrben. Kettőnek láttam a bőrét s így a harmadikát is elhiszem. (Vége következik.) Gróf Osinond vadászkastélya és vadászatai. ii. Es valóban a la Vénerie ép annyira visszatükrözése tulajdonosa lelkületének, mint a környék az ö külső magatartásának. A ház egyike ama művészies házaknak, mellyben minden apróság érdekesség mezét ölti magára, mert izlést és gondolatot árul el és elősegíti az általános szándékot és az egész hatását. Igy például, ha a tág előcsarnokba lépünk, az első tárgy, melly szembe tűnik, a ruhák- kalap- esernyők sat. egész ujdonszerü fogasa. Mert a gróf egy illy közönséges tárgynak is alkalmas jelleget adni igyekezett, midőn hasonlóvá tette a közel erdő mutató fáihoz, mellyek­nél a néha rémes rengetegben olly szívesen áll meg tájéko zhatása végett a fáradt lo­vas, — csakhogy e fogas ágain az erdöutak nevei helyett, a kastély különféle ter­meinek , a mint azok az előcsarnokból elérhetők, elnevezései irvák be. A füajtónál szemközt a falra egy óriási vadkan feje van szegezve, s ez alatt az Osmond család színeit (skarlátot és feketét) viselő táblára irva a „V'lau" vagyis a vadkanvadászat tally-ho-ja. A fényes gipszvegygyel vakolt falak, továbbá a vadászat tropheumaival, minők a vadkankörmök, szarvasfök, agancsok, vadászdárdák és kések s egyéb fegyverek s vadászelvényekkel széltiben fölékítvék. Az elébbiek alá kis etiquette van szegezve, s arra a vadászat napja s a hallali, vagy a vad halálának helyisége följegyezve. — Az emiitett szobamutató irányzásához képest az előcsarnokok egyike felé menve, a kastély fő szobájába lépünk , s azt jobb elnevezés hiányában salonnak hivandjuk. — Ez azonban kévéssé bír a mostani salonok színével, s feltünőleg ere­deti , jellegű. — Hosszú, magas és tágas. Közép vonalára három fölséges egyetlen alakú csillár függ le. Mindegyik óriás nagyságú öt megfordított, gazdagon aranyozott franczia kürtöt képez, minden kürtnek tág szájában lámpa , mig a nagy kürtök kö­zött hasonló kisebb kürt van, viasz-gyertyával. Az egésznek hatása ép olly kecses és sajátszerű, mint a minő pompás és erőtellyes. Mint minden, úgy a csillárok is erede­tüket a gróf saját jó Ízlésének köszönik. A magas ablakok függönyei, az ablakok és pamlagok kárpitjai, mellyek e bájos teremnek a comfort és nyugalom bélyegét adják, skarlát és fekete, az az a családi szinekben tartvák, — e színek az egész lakban, va­lamint a vadászegyenruhákban uralkodók. A vadászati jelvényekkel pompázó, fel­séges faragványú kandalló tömör tölgyfa párkánya felett az Academia látogatói előtt ismeretes híres florenczi vadkannak nagy bronzmása látható, s itt La Vénerien igazán helyén van. Szóval minden hirdeti és kifejezi a vezéreszmét, s emlékeztet a kastély rendeltetésére. A kerek asztal, mellyhez ülünk , kitűnő mivü vadászpuska alakú lá­bakon nyugvó tripost képez. A szoba egyik végének ruganyos pamlagokkal körül­vett mélyedésében egy kisebb csillár függ, melly bárom gyönyörű bronzmivü és há­romszeg alakban egymásba tűzött vadászostorból van összerakva. Maguk az íróasztalok

Next

/
Thumbnails
Contents