Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-06-30 / 18. szám

289 nyerget, mellyet a herczeg maga saját lovára rakott. Együtt gyalog indultunk a tanya felé, hova három órai gyaloglás után érkeztünk. Az utolsó félórában a herczeg ismét lovára ült s vágtatva elnyargalt a tanyára, honnan számomra lovat küldött. A helyre, mellyen az angol kancza dermedten elmaradt, állatorvosát Philips lovászt és tevén egy hajcsárt küldött, a ki vizet vitt. Négy órai várakozás után visszajöttek az emberek, jelentvén, hogy a kancza kimúlt s a sasok már kikezdik. 16-ikán, napkeltekor útnak indúltunk. Én a herczeg egyik lovát ültem, a ki folyvást ugyanazon A 1 c i s s i mént lovagolta. Lépést, ügetve és röviden vágtatva haladtunk. Két gazellát fogtunk s reggeli 10 óra tájban érkeztünk vissza a tanyára. 17-én ismét hajnalhasadtakor volt az indulás, két gazellát hajtottunk, csupán egy lett elfogva. A herczeg, a ki folyvást A1 c i s s i t ülte, csendes haladásban kezdte tartani lovát. Vissza 11-kor érkeztünk. 18-kán pitymallatkor indúltunk. Egy gazella kibukott. A 1 c i s s i t, melly mindig elöl járt, sarkantyúba kapta a herczeg, nyomon követte a vadat és elfogatta. E hajtás hossza körülbelöl 6 mértföld volt. A vezéreb halva rogyott össze rögtön a hajtás után. 9'/o óra felé a lovak lépést haladtak mindaddig, mig előtaláltuk Lesseps urat és fiát, kikkel Tel-el-Hebir felé vonultunk. E jelentést maga Tompson irta s Halim herczeg semmit sem találván rajta megváltóztatandónak, aláirta. Következik az állatorvos, Clayworth úr és a lovász, Philips jelentése, melly a megdermedt kancza látleletét foglalja magában. Az orvos jelentése szerint a kanczának kimerültség folytán kellett eldőlni. A láb inai nagyon megvoltak tágúlva, a testéi összeszorúlva, mi a lélekzés nehézségéből származik. Végre a herczeg kívánta megméretni a két lovast, nyergüket és szerszámukat s kitűnt, hogy a herczeg nyereggel s vadászkészülékével 87 kilogramm = 150 font; Tompson úr nyergestül, mindenestül 71 kilogr. = 142 font. Mindezek elősorolása után maga Lesseps úr bizonyítja, hogy Alcissi teljesen jó állapotban van és fáradtnak sem látszik. A herczeg nyilatkozott, hogy, mielőtt Kairóba visszatér, kész vele újra fogadni valamennyi angol ló ellen, mellyeket netalán ajánlani találnak. Élet az austráliai cserjében. Egy „vén cserjész"-től. A polgárosult társaságból mindenütt kiválik évenkint bizonyos százalék olly ember, a ki mitsem hajtva a polgárosúltság „pulya" kényelmeivel, ott hagyja testvéreit, hadd öltögessenek magokra finom fehérneműt, szép posztó-ruhát, kiváltságolt sarukat; hadd töltsék dúslakodva napjaikat, aludjanak függönyös nyoszolyákban a rendörök ótalma alatt — de ő, a született csavargó, eliramlik messzire, hol kemény dolog, kemény munka várja, s a pusztákon vagy a rengetegben, a cserjében vagy az aranybányák területén koczkára veti épségét és életét — el akárhova, csak ki a világból, mellynek tisztessége agyon úntatja. E megvetést a társadalom azzal torolja meg, hogy a „mihaszna" vagy „világ-