Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-05-10 / 13. szám

200 tömi magába a kapott száraz fügét s úgy látszik az itt töltött napokkal igen elégedett. E szokott kép keretéből csak Miro hü vadászkutyánk hiányzik, mellyet Kabyliában egy kilencz óráig tartott hófuvatagos út alatt veszíténk el; míg lovaink és múláink hasig érö hóban folytonosan bukdácsolva haladtak nagy nehezen, szegény ebünk hideg sírt keresett magának, de meleg emlékét hagyta vissza nekünk. Mirót ma már egy gyönyörű állat helyettesíti, melly igaz ugyan, hogy szintén nem tartozik többé az élők sorába, de rózsaszínű kedvem neki köszönhetem. Első oroszlányom ez, mellyet minap kevéssel alkonyat után lövék s melly kizsigerelve, szépen megmosva, felpeczkelt fővel fekszik az árnyékos gyepen. A mellette lévő állatok közönyössége árúlja el csak, hogy az állatok királya megszűnt veszedelmes lenni; de még így sem mernek közeledni hozzá s nagy távolságra kerülik ki. April 6-án reggeli félhatkor, a már tizenöt napja folytatott éjjeli lesekről fáradtan térve meg, néhány órára feküdtem le, hogy a nappali nyomozásokhoz és a következő éjjeli lesre új eröt merítsek. Alig szunnyadtam el, midőn azon örvendetes hir zavart fel alvásomból, hogy a múlt éjjel több helyen kikötve volt lovaink egyikét oroszlány ölte meg. Gondolatnál sebesebben sieték a tett színhelyére, hol élettelen feküdt a ló, tátongó sebbel a torkán, mellyet az oroszlány átharapva, áldozatát földre teríté, tizenöt lépésnyire dombon felhurczolá s it£ a hullának csak csekély részét falta fel; tán mert szürkületkor történhetett a merény. A ló körül nagy figyelemmel keresve és kísérve a csapásokat, a mennyire azt a száraz gyeppel benőtt, de imitt amott homokos talaj engedé, három oroszlány-nyomot puhatoltunk ki, mellyek egyike nagy, a másik kettő jóval kisebb volt. A nyomok külön irányban haladtak vissza a rengeteg sűrűségei felé. Nem lehetett kétség, hogy éhszomjukat nem elégíthetvén ki, a következő éjek egyikén visszatérendnek a lakomához. A tisztás, mellyen a ló feküdt, harminczöt lépésnyire volt az erdőtől, melly ott egy körülbelől 110 fokos szöget képezett. A lovat néhány lépéssel közelebb vontuk az erdőhöz, melly előtt leshelyül csak is két lehető pont kínálkozott; — az egyik a lónál magasabban fekvő bokrok között, mellyeket még liasonlónemü bokrok ágaival kellendett sürüsiteni, a másik pedig egy szél által gyökerestől kifordított száraz tölgyfa ágai között. En az első helyet választottam volna azon oknál fogva, mert részemen volt a kedvező szél, és az oroszlány megsebesítése s lehető támadása esetére magasabb helyen könyebben védhetendém magam, a sebesült állatnak felfelé nehezebben esvén ugrásai. Gérard illy jól elfoglalt állásnak nem egyszer köszönheté menekülését. Baba Hassin azonban, a velem lévő török, ki a leshely készítésénél segített és ki nem egy oroszlányt lőtt fiatal korában (a miért az araboknál köztiszteletben részesül), nekem a lónál mélyebben fekvő tölgyfa melletti helyet ajánlá, mert ott az újhold oldalról sütend fegyverem végére, s a felfelé tartott cső legye is éjjel mindig tisztábban kivehető. Hajoltam tanácsára. Az oroszlánynak az lévén szokása, hogy naphúnyta előtt már egykét órával felkel fekvő helyéről s lenéz a völgyekbe: e miatt s hogy a vadtól minden gyanú távol maradjon, már jóval elébb kell a leshelyen lenni. Ennek elkészítése a legnagyobb gondot és vigyázatot igényli; egész tudomány ez. Fő dolog, hogy külseje teljesen természetes legyen s azt, hogy itt emberek jártak, legkisebb jel se árulja el.