Vadász- és Versenylap 8. évfolyam, 1864
1864-12-20 / 35. szám
560 sulat, a compiégnei udvar — mindenütt és mindenki saját modorában űzte a kedvencz sportot. Sőt az utóbbi időkben feltűnt, hogy e férfimulatságba előkelő hölgyek nagyon beleszerettek. Igy a minap egy szép kis marquise tiz férfi társaságában sok ügyességet fejtett ki. Gyönyörű kis kétcsövű Lefaucheuxvel jelent meg, melly inkább játékszernek, mint komoly fegyvernek látszott. Viselője azonban csakhamar bebizonyítá, milly félelmes sikerrel tudja használni. Biztos lövésére csak úgy hulltak a fáczánok s utolsó kettősével két szerencsétlen őzet teritett le, mellyek tán épen szépségét bámulni jöttek elébe. E vadászat egy órakor kezdődött s négykor — 122 darab vad, köztük 70 fáczánkakas ejtésével már be volt fejezve. A császár Compiégneben vadászik, hol a vadnak nagy a bősége. Nov. 20-án 1467 vadat ejtett kilencz fegyver négy óra alatt. A császár maga 237 darabot lött, köztük 5 özet, 71 fáczánt és 63 nyulat; Orange herczeg valamivel kevesebbet, aztán következett Napoleon herczeg. Néhány nappal később ismét 904 darab esett egy hajtásban; azóta az esők miatt megszűntek a hajtóvadászatok s kárpótlásúl minden compiégnei vendégnek szabadságában áll az ebéd előtti órákat saját öklére történő vadászattal tölteni, s ezt a sportsmenek nagyobb része a hivatalos hajtásoknál jobban is kedveli. Páris közelében, hol — mielőtt téli szállására költöznék, több hetet tölt a birtokos — tömérdek az illy hajtóvadászatok száma. Á franczia s az angol lapok is nagyon kikelnek az aristocrat körök e kedvtelései ellen, mellyeket rendszeres irtásnak, mészárlásnak neveznek. „A fáczánlövés — irja valaki a „Le Sportba" — ez idö szerint hasonlít olly szerű mulatsághoz, mintha valakinek kedve jönne a baromfiudvar lakóinak torkát metszeni. A hasonlat találóságát még inkább emeli a gond, mellyet a fáczánoknak a lelövés előtti felhizlalására fordítanak, hogy annálnagyobb haszonnal legyenek eladhatók. Etetik, hizlalják, mig valamelly külföldi „fenség" vagy „excellentiás" hivatik meg résztvenni a „sportban". Ekkor a fáczános egy részét elzárják, másrészét pedig meghajtják, mig az áldozatok a mészárszék körül gyülekeznek a puskacsövek elébe." — Igy a „Le Sport" s mi őszintén óhajtjuk neki, hogy ez legyen legfőbb kifogása a franczia vadászatmodor ellen. A hajtóvadászatok egy más neme az, mellyet Francziaország déli részeiben az ősz végével költöző madarak ellen űznek. Igy a marseillesi városhatóság a közeli Bolmon mocsárain nagy hajtóvadászatot rendezett az ott november elején pizsegő vizi szárnyasokra. Tiz frankért mindenki részt vehetett a mulatságban; az ott mulató Dumas Sándornak azonban gratisjegyet küldtek s a híres regényíró ezúttal 32 szárnyast ejtett el. Alsó Bretagneban megkezdődtek s a dúvad bősége miatt élénken folynak a farkas vadászatok. A quimperi erdőségben tizenhat kutyával támadtak meg egy becsapászott vén szukát, hat farkasdjával. A vén farkas két kutyától követve elment, de három kölyket elfogott a falka. E vidéken nem kevesebb mint kilencz alomról van biztos tudomás, mellyben negyven kölyök és tizennyolcz vén ténfereg; mind a mellett hogy pár hét alatt kilencz ejtetett. Söt még Páris közelében is akadnak farkasok. A fővároshoz néhány mértföldnyire eső Crécy-i erdőben egy hajtóvadászat alkalmával egyszerre „farkas! farkas!" kiáltás hallszott. S valóban egy bokor alól hat farkast, egy roppant nagy fakó kant,