Vadász- és Versenylap 8. évfolyam, 1864

1864-02-10 / 4. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. Szerda, február 10. 4. sz. Nyolczadik évfolyam 1864. Vad ászadomák. i. Negyvenhat éve gyakorlom a vadászatot s igy vadászéletemnek természetesen több olly percze volt, midőn vagy a vad természete, vagy vadásztársaim vidor ötletei sajátszerű kis eseményekre adtak alkalmat. Ezek emlékét megtartottam, összegyüjtém s most e lapok utján közlöm a tisztelt olvasó közönséggel; fogadja azokat az irányomban már többször tanúsított kegyességével — s miután jól tudom, hogy az illy vadász-elbeszélések rendesen a Demanxiádokhoz szoktak soroltatni, tisztelt olvasóimat egyszersmind arra kérem, hogy e rövid adomákat tapasztalásomból merített élményeimként s valóságos megtörtént tényékül szíveskedjenek tekinteni. Magyarország és Erdély bérezés vidékét s ormait kivéve, vadászszenvedélyemnek majdnem az egész hon szintere volt; öreg vadra azonban legérdekesebb vadászataim herczeg Esterházy kaposvári, dombovári és ozorai uradalmainak 150,000 holdnyi tilosaiban folytak. Golyófegyverem kezelésében nem lévén egészen járatlan vagy ügyetlen: herczeg Esterházy Miklós, kinek bécsi vendégei mellett illy szőrű vadászra szüksége volt, világhírű nagy vadászataira rendesen meghívni szíveskedett. S miután azok közül, kik e vadászatokban részt vettek, alighanem magam maradtam fenn egyedül: elhatároztam, hogy ezen — már statisticai tekintetből is örökíteni kellő vadászatok élményeiből albumot állítok össze az utókor számára, melly ha e valóban nevezetes eseményeket valóságban többé nem élvezheti, azokról legalább egy szemtanú leírásából s a melléklendő rajzokból értesüljön. E nagy vadászatokon kivül hébekorba kisebbek is tartattak, mellyekre a tamásii erdőmester hívta meg a vadászokat s miután fel volt hatalmazva, hogy a lőtt vadért járó díj lefizetése mellett egyeseknek s kisebb társaságnak is megengedje a 4