Vadász- és Versenylap 8. évfolyam, 1864

1864-11-30 / 33. szám

527 hajtja a lovat lassú lépésben, ugyanazon csapatot egyszer szintén sikeresen megközelíthetni. Ezen két leirt esetben, mint láttuk, csak egyes lövész vadászhat. Ha azonban többen akarunk túzokra vadászni, akkor üljünk kocsiba, guggoljunk le, hajtassuk a lovakat sebesebb lépésben és körben a túzokcsapat körül, e közben a vadászoknak a kocsi hátulján le kell bocsátkozniok a földre, illetőleg a kocsi hátuljának úgy kell elkészítve lenni, hogy róla a vadász lecsúszliassék, anélkül hogy valami sérülést koczkáztatna. A lovak addig hajtatnak körben, mig a kör a földön hasaló, vagy fedő hely mellett guggoló és egymástól száz lépésnyi távolra leszállt vadászok által be nem záratott. Ezután a kocsis egyenesen, vagy ha a vadászok csak félkört képeztek volna, ennek közép vonala irányában neki hajt a túzokfalkának, melly ritkán s különösen ha nagy a falka, soha sem röpül olly tömött csapatban, hogy két, három, négy vadásznak biztos czélpontúl ne szolgálhatna. A vadásznak természetesen nem kell, de nem is szükséges elébb ugrania fel fekvő helyzetéből, mig a túzok 20—30 lépésnyire nincs tőle, mert e neliéz állat se fel nem vágódhatik egyszerre a magasba, se nem fordúlhat rögtön, se irányát nem változtatja, ha már olly közel jutott a vadászhoz , söt nem is teheti, mert a magasból látja, hogy körül van véve elleneitől. Ha illy vadászatnál csak fél vagy % kör képeztetett, jó ha szárnyemberek, mihelyt a falka szárnyrakapását észrevették , felállnak, a netán irányukba szálló csapat elé tüzelnek, mert akkor a túzok okvetlen a közép, vagy azon vonalnak fog tartani és fordúlni, hol több vadász üdvözölheti és üdvözítheti. Oroszlámoson ezektől különböző módon vadásszuk a túzokot. Ugyanis a túzok? mint már említém: késő ösz és tél idején a repczeföldeken tanyáz legszívesebben. Oroszlámoson pedig több nagy tábla van repczével bevetve, s az egy tábláról fölriasztott túzok a másik Ya vagy 1, vagy 1V

2 negyedórányi távolságra eső repczeföldre száll. A tiszttartó úr tehát ősszel két illy repczeföld párhuzamos széleit, hét nyolcz vadásznak elegendő vonalban, két báromszáz lépésnyi hosszúságban fölárkoltatja s ezen árokban egymástól negyven-ötven lépésnyi távolságra eső lesgödröket ásat a vadászok számára. A mint aztán télen a csősz bejelenti, hogy az egyik táblán túzokok vannak, kirendeltetik három lovas a túzok hajtására, a vadászok kocsira ülnek s a másik repczeföld árkának lesgödreiben elhelyezkednek. A mint a vadászok elhelyezkedtek, az üres kocsik a leshelyet messze elkerülve egy távolabb térdomborulaton megállnak. Ezen megállással jel adatott a lovasoknak^ hogy a hajtást megkezdhetik. Erre a lovasok egymástól több száz lépésnyi távolságra mintegy félkört csinálva — mert a középső kicsit hátrább marad, a szárnylovasok pedig előre mennek — a vadászok irányában húzódnak, a középső egyenest a túzokcsapatnak tartván. Tulajdonkép csak egynek rendeltetése a túzokcsapatot felriasztani, mig a szárny lovasoknak hivatása a jobbra vagy balra tartó túzoknak elébe nyargalni s ezzel a vadászvonalra terelni, mi okvetlen bekövetkezik, ha a lovas a vezetők elébe vághat. Illy három begyakorlott hajtó, különösen ha lovaik futósak, rendesen a vadászok vonalára készteti a túzokokat, hol aztán félig-meddig ügyes vadász kettőt is ejthet dupla-fegyverével, ha a túzok nem száll felette magasan , mit verőfényes vagy lanyha időben megtenni el nem mulaszt. S ha a túzok magasan röpül, akkor: hacsak szárnyát nem törted, vagy fejét, vagy nyakát nem találtad, bár ficzkó fúródott legyen