Vadász- és Versenylap 8. évfolyam, 1864

1864-01-30 / 3. szám

40 5. „Nyeretlen" ló az, melly 20 sovereign értékű (a saját tételt be nem számítva) „akadályversenyt" nem nyert; „pályán soha meg nem jelent" ló az, melly 20 sov. értékű akadályversenyre soha sem indúlt. 6. Lovas, ki zászlókkal ki nem jelölt pályatéren száz yardnyinál többet halad valamelly uton, ösvényen vagy országúton, nem nyerheti a versenyt, habár lova elsőnek ért is be. 7. Lovas, ki zászlókkal ki nem jelölt pályatéren valamelly kaput vagy korlátot kinyit, vagy pedig egy elkerített helyről a másikra köz átjárási helyen megy át, nem nyerheti a versenyt, habár lova elsőnek is ért be. 8. A lóra, melly megvált lovasától, ugyanazon mező vagy elkerített hely bármelly részén újra rá lehet ülni, a hol az esemény történt; de ha az illyen lovat már más mezőn fognák el, úgy vissza kell hozni arra a mezőre, mellyen lovasától megvált. A lovast a ló megfogásában és a lóra felülésben lehet segíteni anélkül, hogy ez által nyerni képtelenné válnék; s azon esetben, ha a sérült lovar újra felülni képes nem volna, bármilly elegendő súlyú egyén folytathatja rajta a lovaglást, feltéve, hogy máskülönben a versenytörvényeknek megfelel. 9. Ha az idő vagy a talaj a versenyre nézve kedvezőtlen volna, a versenynek más napra halasztása egészen az intézőktől függ, s minden nevezés, aláírás és fogadás ép olly érvényes, mintha a verseny az eredetileg kitűzött napon ment volna végbe. 10. Midőn valamelly lovat először neveznek akadályversenyre, e lónak származását is le kell írni, ha ismeretes; ha nem: úgy elég korát, szőrét és nevét, mellyel eddig futott s ezentúl futandó —• s egyéb ismertető jeleit megemlíteni, mellyek megkülönböztessék más hasonló nevű lótól. 11. Ha valamelly lónak, melly bárminemű versenyben futott már, megváltoztatták a nevét: minden következő nevezéskor meg kell említeni eredeti nevét vagy neveit, mellyekkel már futott. 12. Minden lovas, ki akadályversenyben lovagolt, a verseny után azonnal megmérendő s 4 fonttal nehezebb lehet a lovára mért súlynál (feltéve, hogy súlya nem vízbe vagy sárbamerülés által növekedett), de többel nem, ha csak a teher, mellyel lovagolt, nem volt előre bejelentve; s ha valamelly ló a kellő súlyon felül 4 fontnál többet vitt, anélkül, hogy lovarja vagy tulajdonosa vagy ezek megbízottja ezt az intézőknek, vagy a titkárnak, vagy a teherre ügyelőnek az indulás előtt bejelentette volna: — az illyen ló nyertes nem lehet, habár elsőnek "érkezzék is be, hanem utóisónak helyeztetik a beérkezettek közt s tulajdonosa ép úgy fizet érte mint a megvert lóért; s akár elsőnek érkezzék be akár nem, lovarja 5 font st. bírságot fizet a mulasztásért s míg e bírságot le nem fizette, nyilvános versenyben nem lovagolhat. A teherre ügyelő minden napi verseny után azonnal jelenti a titkárnak, hány font teherrel ment minden ló s hol vitt többet 4 fonttal a kellő tehernél; a titkár a jelentést közli az intézőkkel s ezek — ha valamelly ló a kellő tehernél 4 fonttal többet vitt — ezt a lapokban közzé teszik. 13. Minden handicapban, mellynek legalább 20 aláírója van, legkisebb teher 10 stone — s ha az elfogadott legnagyobb teher 12 stone 7 font alatt van, úgy az ennyire emelendő s aránylag a többi is.