Vadász- és Versenylap 8. évfolyam, 1864

1864-08-30 / 24. szám

380_ május hó 30-án az alakuló gyűlés megtartatott, mellyben az egylet magát 6 egymásutáni évekre — évenkint 10 frt részvényfizetés mellett — alakúknak nyilvánítván, versenyhelyéül S. A Újhely mellett a legalkalmasb helyen elnyúló 1000 bécsi ölre kikerekítendő úgynevezett „Rákóczy gyepet" választá, határnapúi a folyó évre octóber 23-ikát tűzte ki; alapszabályokúi a pesti versenytársulat alapszabályait fogadá el, s minden előleges intézkedések megtételére — a versenyt megelőző napokban összeülendő nagy gyűlés véghatározásáig, midőn egyszersmind a pályabirák, teherügyelők stb. fognak megválasztatni — ideiglenes intézőkül: gr. Andrásy Aladár és Boronkay László, ideigl. titkár és pénztárnokúl pedig Yass Gyula egyleti tagok kéretvén fel, a részvények befizetési határnapja september 1-ső a bejelentések határnapja pedig octóber 1-sö napjáig tüzetett ki. Mint fentebb említve lön, az indítványozók élén gr. Andrásy Aladár állott, társai: gr. Forgácli Kálmán, Vladár Tamás, Cseley János, gr. Sztáray Antal, Molnár István és Boronkay László. Kétségbe nem vonható legfőbb érdeme e téren gr. Andrásy Aladár, Cseley János és Boronkay Lászlónak. Két utóbbi már évekkel ezelőtt foglalkozott ez eszmével, törekedtek azt népszerűsítve megérlelni. És midőn az eszme megfogamzott felkarold azt a nemes gróf, és e téren is világszerte szerzett ismereteinél és szakavatottságánál fogva társai közreműködésével öszpontosúlt eréllyel eszközlék : hogy az ige testté vált, liogy a múlt év kísérlete után, a jelen év eredményei feljogosítanak ez egyletnek állandóbb életet jósolni. És midőn e fiókegylet a pesti lovaregyletet — mint minden jó ügy zászlótartóját vezéreül ismerve — e téren is hazafiúi üdvözlete kíséretében testvéri bizalommal kérné fel, hogy ügyét rokonérzelemmel karolva fel, istápolja: hasonbizalommal kéri és reményli a többi testvérmegyék szives részvétét és pártfogását; elvárja saját leányaitól zemplénmegye lelkes hölgyeitől; elvárja saját fiaitól, bogy a milly szives készséggel találkozott az első felhívás, nem vonandják meg továbbra sem meleg részvétüket annak sikere előteremtésénél. Mi a legjobb hit reményében élünk, bogy a rokon kebel felhívása viszbangra talál. És miként is ne; hisz e nemzet fiai egy közös érzelemben egybeforrva mindenütt, hol a nemzeti életerő legparányibb lüktetését tapasztalták, olly örömest találkoztak mindenha: találkozandnak a társadalmi életnek, ha nem minden kárpótlást, mindenesetre baráti, testvéri örömöket nyújtó e nemes terén, a zempléni gyepen is. W. Gy. Ernő, szász kóburg-gothai herczeg egyptomi utazásából. (Folytatás). III. A tér mellyet átkutattunk, kitikkadt száraz füvei volt fedve, itt ott merev lapos kőszirtek meredeztek, s ezek körül áloe és eactusokkal benőtt, futó homokkal borított térekre akadtunk, hol harmatnak kire sem volt. Sebtében csak göbecsre töltött fegyvert vettem magamhoz,íj nem is hivén, bogy a falvakhoz illy közel nagyobb féle