Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863

1863-03-10 / 7. szám

106 ságba, helybe és ültetvénybe kerül egy csinos czélszerü és tökéletes alakú csenderes, mint egy badar, szögletes , czéliránytalan, idomtalan, bizony nem beszélnénk felőle olly sokat. De tudjuk mint szokott néha a legjobb akarattal felsülni a jót akaró. Kiadjuk a rendeletet, hogy illyen amollyan csenderes készíttessék itt meg amott. Az illető nagy buzgalommal neki ront; ás, forgat, ültet összevissza, rakásra, vagy épen ellenkezőleg mereven glédába s lesz belőle delelő vagy déllö, lesz belőle minden csak az nem, a mit kívánok, azaz nem lesz oáz s ha nem az lesz , nem ér­tük el a czélt, megúnjuk, kivágatjuk, vagy lepörköljük, mert hiszen mirevaló is lenne szemszurónak, ha nem lesz az, mivé tenni akartuk. Második kérdés, minő fa és bokorfélék használtassanak csendereseinkben ? — Mindenek előtt olly fajok, a mellyek azon a talajon leginkább díszlenek. Képzeljünk azonban olly talajt, melly a lehető legkedvezőbb s mondjuk el mindazon fanemeket, mellyek vadászati és szépészeti szempontból határozván legkedvesebben illenek csen­deresbe. Bokor lévén kilencz tized része az ültetendő növényzetnek , ezeken kezdjük. Kell hogy legyen bőven elegendő vadalma és körte bokor, birsalma, galagonya, kö­kény, som, leánysom (berberis vulgaris) vadrózsa, eper (morus), szeder, szederin­dák, mogyoró, hajag mogyoró, kecskerágó, orgona, vadcseresznye és megyfa és bo­kor, vörös és fekete gyürü, vadgesztenye, cser, szil, bükk, és tölgy, hárs, jávor, nyár> — ez utóbbiak a talajhoz képest választandók. Az ültetés e faféléknél kifelé befelé egyiránt leboruló alakzatban eszközlendő s a nagy fák elszórva a bokrok között úgy a tisztásokon elhelyezendők. II. Miután a csendereseknek — mellőzve ezúttal agronom hivatásukat — kiváltkép vadat gyűjtő csalitnak lenni főfő föladatuk, a szabad téreknek beveteményezése beül­tetése is e czélnak szembe tartása mellett kell hogy történjék. Magától értetik mindenkor, hogy a talaj minősége szerint kell választanunk s csak a lehetőket és különösebben az ott honositható növényeket kell tenyésztenünk s a czélnak leginkább megfelelőket, azaz ollyanokat, mik csábingerrel bírjanak az ott tartózkodásra mindazon állatkákra nézve, mellyeket csenderesünkbe csalogatni akarunk. Hadd legyen előbb lakályos, csendes, szélmentes, vidor és bizto3 e búvhely, legyen aztán egyszersmind kényelmes azon állatok megtelepítésére, alkalmas élel­mezésükre, sőt orvoslásukra is kínálkozzék olly növényzettel, mellyet a vad keres s csak keresve lel ; mellyet örömmel legelész midőn kis begyét ürülni érzi, mellyet azon a környéken hiában keresne máshol; mellyet midőn bús, midőn betegség üldözi, orvosszerül az áldott természet adta sugallat ajánl. Az állat gyógyitja magát szives olvasó, gyógyítja természetes ösztöne által ve­zérelve , füvei, gyökérrel, mellyet keres, kiszemel , szimatol. A sebzett gerle vérzett kis szárnyára dől s természetes melege által, napokon át mozdulatlanéi maradva, sebe beheged, — ime a melegség használata természetes ösztön szerint; a beteg nyúl keserű füveket, vörös babókat, kecskerágót, farkasalmát

Next

/
Thumbnails
Contents