Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863
1863-03-10 / 7. szám
106 ságba, helybe és ültetvénybe kerül egy csinos czélszerü és tökéletes alakú csenderes, mint egy badar, szögletes , czéliránytalan, idomtalan, bizony nem beszélnénk felőle olly sokat. De tudjuk mint szokott néha a legjobb akarattal felsülni a jót akaró. Kiadjuk a rendeletet, hogy illyen amollyan csenderes készíttessék itt meg amott. Az illető nagy buzgalommal neki ront; ás, forgat, ültet összevissza, rakásra, vagy épen ellenkezőleg mereven glédába s lesz belőle delelő vagy déllö, lesz belőle minden csak az nem, a mit kívánok, azaz nem lesz oáz s ha nem az lesz , nem értük el a czélt, megúnjuk, kivágatjuk, vagy lepörköljük, mert hiszen mirevaló is lenne szemszurónak, ha nem lesz az, mivé tenni akartuk. Második kérdés, minő fa és bokorfélék használtassanak csendereseinkben ? — Mindenek előtt olly fajok, a mellyek azon a talajon leginkább díszlenek. Képzeljünk azonban olly talajt, melly a lehető legkedvezőbb s mondjuk el mindazon fanemeket, mellyek vadászati és szépészeti szempontból határozván legkedvesebben illenek csenderesbe. Bokor lévén kilencz tized része az ültetendő növényzetnek , ezeken kezdjük. Kell hogy legyen bőven elegendő vadalma és körte bokor, birsalma, galagonya, kökény, som, leánysom (berberis vulgaris) vadrózsa, eper (morus), szeder, szederindák, mogyoró, hajag mogyoró, kecskerágó, orgona, vadcseresznye és megyfa és bokor, vörös és fekete gyürü, vadgesztenye, cser, szil, bükk, és tölgy, hárs, jávor, nyár> — ez utóbbiak a talajhoz képest választandók. Az ültetés e faféléknél kifelé befelé egyiránt leboruló alakzatban eszközlendő s a nagy fák elszórva a bokrok között úgy a tisztásokon elhelyezendők. II. Miután a csendereseknek — mellőzve ezúttal agronom hivatásukat — kiváltkép vadat gyűjtő csalitnak lenni főfő föladatuk, a szabad téreknek beveteményezése beültetése is e czélnak szembe tartása mellett kell hogy történjék. Magától értetik mindenkor, hogy a talaj minősége szerint kell választanunk s csak a lehetőket és különösebben az ott honositható növényeket kell tenyésztenünk s a czélnak leginkább megfelelőket, azaz ollyanokat, mik csábingerrel bírjanak az ott tartózkodásra mindazon állatkákra nézve, mellyeket csenderesünkbe csalogatni akarunk. Hadd legyen előbb lakályos, csendes, szélmentes, vidor és bizto3 e búvhely, legyen aztán egyszersmind kényelmes azon állatok megtelepítésére, alkalmas élelmezésükre, sőt orvoslásukra is kínálkozzék olly növényzettel, mellyet a vad keres s csak keresve lel ; mellyet örömmel legelész midőn kis begyét ürülni érzi, mellyet azon a környéken hiában keresne máshol; mellyet midőn bús, midőn betegség üldözi, orvosszerül az áldott természet adta sugallat ajánl. Az állat gyógyitja magát szives olvasó, gyógyítja természetes ösztöne által vezérelve , füvei, gyökérrel, mellyet keres, kiszemel , szimatol. A sebzett gerle vérzett kis szárnyára dől s természetes melege által, napokon át mozdulatlanéi maradva, sebe beheged, — ime a melegség használata természetes ösztön szerint; a beteg nyúl keserű füveket, vörös babókat, kecskerágót, farkasalmát