Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863

1863-03-10 / 7. szám

Kedd, márczins 10. 7. sz. Hetedik évfolyam 1863. VAD ASZ- ES VERSENYLAP. Kecskeméti vadászatok 1862-ben. Múlt évi vadászatainkra visszapillantván, élvezetes esélyek felett megelégedésünket nyilvánítani legkevesbé vagyunk hangolva. Atalán véve apró vadaink száma — múlt évi közleményemben már megjegyzém, hogy fővadaink nincsenek — észlelhetőleg silány volt ; jelesül a nyúltenyészetre vonatkozólag határozottan állíthatni véljük , hogy a kora tavaszi szelíd enyhe napokra keletkezett zord idők , gyakori ólmos esők, havas zivatarok s a mindezekre bekövetkezett gyakori fagyok az első álombeli szopós süldőket a szó teljes értelmében kiirtották és így, a jóval későbbi szaporulat az imént említett tetemes veszteséget soha ki nem pótolhatván, e sajnálandó körülmény kopóvadászaink élményeit tetemesen csökkenté. Szárnyas vadaink közt a fogoly, síkföldünknek e változatlanul hü és kiirthatlan lakója, jelentékeny szaporulatra mutatott; azonban vándormadaraink közül a legóhajtottabb és legkedveltebb , az erdei szalonka, költözködési időszakaiban nálunk annyira csekély számban mutatkozott : hogy a valódi szenvedélyben, kitartásban, vadászerély- és lövészi ügyességben mindenkit fölülmúló veteran vadásztársunk Szeless Ferencz úr, a múlt tavaszon alig juthatott mindössze nvolcz darabhoz, az ősz folyama alatt pedig csak egyhez, azt is nem vélt helyen és időben, foglyászati alkalommal, gazos szőlő bakhátjának dudvái alúl történt kibontakozása s felröppenése közben durrantotta le , holott más években , daczára hogy e madárfaj határainkban mindig gyérens rendkívül elszórtan mutatkozik, egy-egy idény alatt 20—30 darabot is ejtett el. A tapasztalás, — legalább a mi homokos, buczkás , nyárjaserdőkkel, szőlőskertekkel s nagyobb terjemü tölgyesekkel borított alföldi vadásztéreinken — azt látszik igazolni : hogy a nedves vagy száraz időjárás csakugyan hatással van a sza7