Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862

1862-02-28 / 6. szám

85 Az öreg mozdulatait szintén figyelemmel kisérhetvén, nagy csodálkozásomra azt láttam, hogy a kis ebet a kákafal egy nyilásán át kituszkolta s ez egyenesen a partszélen ülő kacsáknak ment. Ezek természetesen ijedve rebbentek meg, de egy sem kelt szárnyra, hanem a vízbe habuczkolt be. Sőt midőn a kis ebet a parton fu­tosni s egy buczkán átugorni látták, e szemtelen tolakodása miatt mintegy kihivólag fordultak feléje s midőn az eb perez múlva ismét eltűnt, újra bátorodtak és a part­szélhez közeledtek, de a kis kutya ismét — s most már a csatorna szájánál jelent meg. Üldözve követték a gonoszt, melly a csatornát szegélyző magas nádfal közt hol eltűnt, hol előjött, míg a kacsák a görbület hajlásán túl voltak — a decoyman segéde ekkor elvágta útjokat, az elől kivetett hálóba kergette s ott a második segéd kiteker­te nyakukat. Ezúttal harmineznégy esett áldozatúl. Az öreg négyszer ismételte sikeresen a cselt s mindannyiszor 12—40 közt vál­tozott л fogottak száma. A kacsák már ekkor gyanakodni kezdtek s elúszván a csa­tornától , a további működésnek itt meg kellett szűnnie ; látván azonban, hogy vagy negyven darab a tónak egy szögletébe húzódott s ott a legnagyobb csatorna közelé­ben úszkál, a telhetlen vén ember oda lopódzott segédeivel, újra kezdte régi mester­ségét s a leirt csínfogásokkal mind a negyvenet hurokra keríté. De ezzel aztán be ís érte s azt tartá, hogy mára elég már ennyi, a többi holnap bizonyosan ismét eljő s hihetőleg még többet is hoz magával. Minélfogva jó sok sze­met szórt a szél irányában fekvő csatornák elé s füttyentett a csalkacsáknak. Később a házikóból vizsgálva láttuk, hogy a vadak a szelidek közé vegyülten szorgalmasan habzsolják a gabonát. Délutáni öt óra tájban olly szakadatlan sápogás és szárnycsat­togás állott be, hogy öregemtől kérdém, mit jelent ez. „Oh sir, a kacsák most arról tanácskoznak, hova menjenek éjszakára — felelt ez. Rendesen bele telik vagy húsz perez , míg egy vagy más részre hajlik a többség s ezalatt úgy zajongnak és veszekesznek, mint az irlandi csőcselék." A vén felügyelő megjegyzései nagyon mulattattak, de még inkább a kacsák moz­dulatai és csoportosulásai ; ezek a tóról húsz, harmincz, negyvenből álló falkákban távoztak, míg az említett idő — a húsz perez eltelte után valamennyi elment már S" a csalkacsák egyedül maradtak. Mihelyt aztán bizonyos volt, hogy valamennyi vad elment, a felügyelő szekere rendre járt a csatornák elejéhez s a szárnyasok páronként összekötve felrakatván, még ez éjjel vásárra indíttattak. — Az összes szám 214 kacsa volt, mindannyi ép és tiszta, minden sértés vagy zúzás nélkül, csupán némellyiknek foszlott meg kissé nyak körüli tollazata. ~ Y. Sportjellemrajzok. XI. BÁRÓ PETROFFSKI HYPPOLIT. Az orosz alphabet harminezhat betűje szerint a báró mint „Ummoiuml Nemjso­bevez" ismeretes — s főlovásza Aveson és idomárja Dockeray segélyével, a sárga test és fekete sapka úgyszólván győzhetlenné vált a négy orosz lóversenyen. Moszk­vához közeli jószágán lakik, mellyet Petroffsky-Parknak nevezett el, egy keleti izr

Next

/
Thumbnails
Contents