Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862

1862-11-20 / 32. szám

504 3 Németh József Kisasszony ) g Purgli János Lárma . Maller Antal Nyalka \ kisasszony Karácson Balázs Piros ' ir0

S ^ Kabdebo Zsigmond Ripök j Návay Lajos Préda j Préda. Második nap, sorshúzás utján : j Németh József Kisasszony j ' 3 Helebrand János Czigáuy Karácson Balázs Piros ( Piros Maller Antal Nyalka \ csányi József Úrfi j f ^ Karácson B. Piros j Lajos Préda j Pieda Návay Lajos Préda \ ie ag Návay Lajos Préda | . , Helebrand János Czigány \ nJ

e

iI

e

s • Zlg^ny kitűnő jeles fekete szuka, mindkét nyúlját segítség nélkül elfogta. M. Tomcsányi József úr a veterán agarász, mind a két napon fiatal erővel és lélekkel vett részt az agarászatban s becses jelenlétével szerencséltette a társaságot, melly csupán azt sajnálta, hogy elnökét a köztiszteletben álló b. Símonyi Lajost az idén már második évben nélkülözni volt kénytelen. Kövér Gusztáv. A reznek-túzok. Alig hiszem hogy Magyarországban sok hely volna, hol annyi túzok esnék évenkint, mint nálunk Puszta-Sárosdon Fehérmegyében. —Volt esztendő , minta tavali, mellyben 24 darab esett. Ennek híre annyira elterjedt, hogy a sík föld e pompás nagy szárnyasára vadászhatás kedvéért, a birodalom legtávolibb részéről is érkeztek hozzánk vendégek — s képzelhető mennyire örültünk, midőn a szerencse ép e messziről jött vendégeknek kedvezett leginkább. Hallgatással mellőzöm a nagy túzokra tett érdekes vadászatainkat s csak egyet említek, melly tavai november hóban történt. Ez alkalommal a pükrösi puszta repczéjén herczeg R—

n V. egy túzokot sebzett meg, melly körülbelől 1500 lépésnyire egy búzavetésre szállott le. Számtalanszor tapasztaltam rosz eljárásnak azt, ha a vadász a sebzett túzokot azonnal üldözőbe veszi, mert roppant életerő van e szárnyasban s halálos sebbel is képes két határon keresztül repülni, hol aztán természetesen elvesz, anélkül hogy fáradsága jutalmának örülhetne a vadász. Ehez képest mi sem üldöztük akkor a sebzett túzokot, hanem a többiek felkeresésére folytattuk utunkat. Mintegy félórai keresés után a darusi réten találtuk az egész túzokfalkát, hol olly tömegben állottak, mintha hadi tervet készítettek volna gyilkos szándékunk meghiúsítására. De hasztalan, itt az emberi ügyesség győzött. A túzokokat felhajtattuk, n-i pedig húzásuk irányát tudva , már rejthelyeinken voltunk. Az ovatos madarak már épen ki akartak törni a körből, midőn herczeg M—

ich Pál egy gyönyörű kakast lelőtt közülök. S most már nem maradt egyéb hátra, mint a sebzett túzokot felkeresni. Ezt már majd egy órája kerestük, midőn tőlünk nem messze lévő kocsisaink „túzok! túzok!" kiáltásai figyelmesekké tettek. Csakugyan négy darab túzok érkezett felénk nyugatról s hogy annál biztosabban kerüljenek lövésre, az egész társaság a vetésre borúit s a túzokok épen fölöt-