Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862

1862-09-30 / 27. szám

429 nagy mérvben emelik. Röviden ; e madarak csodás lények. Mindenike annyira magán hordja a sivatag jellegét, hogy az, ki életiben egyetlen példányt látott, minden e nemhez tartozó fajt azonnal felismer. Európában, és pedig déli és közép Spanyolhonban két pusztai fogolyfaj honos. Mindkettő kitűnő szépsége és nagysága által.—Ezek itt is , mint sajátlagi hónukban Afrikában, bolygó madarak. — Egyikök máig is megtartotta afrikai nevét (Pterocles alchata) ; a másik az úgy nevezett homokfogoly (Pt. arenarius). Ez utóbbi déli Európában igen el van terjedve s egy példány egész Némethon közepéig Anhaltig hatolt, mintha Naumannt jött volna meglátogatni. A pusztai foglyok sivatagokon és pusztákon tartózkodnak, a müvelés alatti földeket csak aratás után keresik íöl. Legkedveltebb tanyahelyüket az afrikai száraz h о m о к s á s s a 1 (Halfa) benőtt parlagon hagyott földek képezik. Spanyolhonban is ehez hasonló helyen laknak az úgynevezett „campon", a mi nem sokkal derekabb hely mint a puszta. Nagyon ritkán találhatni őket magánosan vagy páronként, hanem rendesen 50—100 darabból álló falkákban. Fölriasztva azonnal fölrebben az egész falka, könnyüded sebes, sivitólag hangzó szárnycsapásokkal s öt tíz percznyi repülés után ismét leszáll, röptében folytonosan kiáltja arab nevét „Khata." Csak ott ovakodók, hol nagyon üldözik. A pusztán a tevét a rajtülővel együtt olly közelre várják be, hogy az a kinek jó szeme van és megtanúlt észlelni, könnyen megkülönböztetheti a földön fekvő falka között a himeket, a mellyek magasra nyújtott nyakkal figyelnek s közeledésre egyszerre úgy eltűnnek földre lapulás által, mintha csak a föld alá bújtak volna. Én százszornál többször vadásztam e madarakat és sokat ejtettem el közülők, de mondhatom minden vadászatom alkalmakor új bámulat fogott el, látva minő ügyességgel teszik e madarak magukat láthatlanokká, mit természetesen nagy mérvben segít elő színezetük. —- A madárnak csak földre lapúlva csendesen kell vesztegelnie — s észrevétlenné lesz , mert szine tökéletesen hasonlít a talaj legfinomabb árnyalataihoz és eként úgyszólva a környező talaj részévé válik.— Illy módon szedik rá a pusztai foglyok üldözőiket. — Eként elhelyezkedve aztán olly közelre várják be a vadászt, hogy ez pisztollyal könnyen elejtheti őket ; én részemről ezt többször tevém. — Egyszerre szárnyra kap egy him „Khata" kiáltását hangoztatva s azonnal nagy zajjal, kiáltozva tova röppen a felkerekedett falka. Csak távcső segélyével, vagy rejthelyből szemlélve e madarakat, képesittetünk működésűk észleletére. A tyúk neműek módjára szaladgálnak ide oda keresztül kasúl. A nőstények és fiókák gondtalanúl futkároznak jobbra balra, mialatt egyik vagy másik him időről időre jelez. Galambok módjára csőrükkel s a tyúkok szokása szerint, lábaikkal kaparászlak táplálékuk után, mi apró rovarok s fümagvakból áll, tollaikat tisztítják, a homokban fürdenek s oldalukon heverészve sütkéreznek a napon. A fölöttük tova szálló orvmadár megpillantására mozdulatlan kövekké, homokbuczkákká büvölödik át az egész falka, egyikök sem mozdul többé, egyik sem hallatja szavát, mindenik elnémult, de azonnal a mint az orvmadár láthatárukon túl haladt, megújúl az előbbi játék. Röptük könnyű, sebes, néha meglehetősen magasra emelkednek, szárnycsattogásuk a közönséges fogolyéra emlékeztet, csakhogy amazénál erősebb zizzegésü. Naponként háromszor, reggel, délben és este felkere-