Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862

1862-05-20 / 14. szám

223 az apathiából felocsudunk e részben. Ha szívesen veendi ön, nem sokára körülmé­nyesebben is tudósíthatom és a megkezdetteket folytatni fogom.*) A kitűzött czél elérhető; csak egyetértés, és előre! Krisztoforovits János. Madarainkról. m. Benczencz, május 5. Pusztai futó (Cursorius europaicus, Lath. Europäische Läufer.) Ezen Nem ismertető jelei ; csőre lenyomott, rövidebb mint feje. — Lábai hosszúak, három ujjal, rövid farka 12 kormánytollal bir. Az európai pusztai futó 8 hüvelyk hosszú. Szine szögsárga, szemeitől nyakáig két keskeny barna vagy fekete sávoly vo­nul le. Hona éj szak-Afrika, honnan egész Némethonig elvándorol s homokos pusztáin­kon előjön. Mint ritka madár érdekes volna. Halavány pusztai futó. (Cursorius paliidus Brm.) az előbbihez hasonló, csak hogy jóval világosabb, fehéres sárga szinü. -•• Alexandriába, ugy hiszem néha hozzánk is elvetődik. Erdekesb az előbbinél. Izlandi pocsály. (Limosa islandica.) A pocsályok csőre olly hosszú mint csődük (Lauf), kissé felhajlott. — Lábaik hosszak, összenyomottak. Külső újjokat a középsővel kis hártya köti össze. Az izlandi pocsály*) hossza 15—16 hüv. Csőre 4 hiiv. A hím nászruhájában nagyjára rozsdavörös, hasa fehér, hátán mellén és hasán fekete sávolyokkal tarkázott. Fekete farka tövénél fehér. A nőstény majdnem egészen szürke, ősszel a hím is szürkés. Izlandtól Egyiptomig honos. Bárha a víz- és partiramok között sok érdekes faj vagyon, még is mellőzöm ez alkalommal leírásukat, részint mert már is hosszúra nyúlt czikkeim által nem akarok e lapok t. olvasói türelmével visszaélni, részint mert illy rövid vázlatokban ezen, egymáshoz hasonló fajok leírását igen nehezen lehetne úgy adni, hogy a madártanban ismeretlen vadász egész bizonyossággal megtudja határozni az egyes, egymással rokon fajokat, minek azon kellemetlen következménye lehetne , hogy vagy mellőzné vala­melly érdekes példánynak múzeumainkhoz való beküldését, vagy tévedésből érdekes helyett közönségest küldene. A sirály neműek. (Laridae) közt a g a n á 1 y. (Lestris. Raubmöve) a ga­nály csőre a sirályéhoz hasonlít, de tövét vastag viaszhártya födi. Ujjai éles karmok­kal bírnak. Élődi g a n á 1 y. (Lestris parasitica) fölül sötétbarna, alól világosbarna vagy fehéres. Két középső kormánytolla jóval hoszabb a többinél. Hossza 20 hüv. Tavaszi s őszi vonuláskor található a Duna, Tisza, Maros mentében, úgyszintén nagyobb ta­vainknál. Vörös ganály. (Lestris pomarina.) Jóval ritkább az előbbinél és sokkal kisebb. Hanák szerint a Fertőnél található. *) Legszívesebb köszönettel veszünk minden tudósítást a lelkes és lovagias nyeiről. *) Múlt év augustus havában lőttem itt egyet. Szabadka sportélmé­Szerk. Xj. K.

Next

/
Thumbnails
Contents