Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862

1862-05-20 / 14. szám

224 Rövidcsőrü ganály. (L. microrhynchos.) Színezetre hasonló a két elöbbeni fajhoz, de csőre sokkal keskenyebb s rövidebb, mint amazoké. Nagyságra nézt is jóval kisebb, nem lehetlen, hogy néha előfordul hazánkban. Larus tridactylus, (háromujju sirály.) Tollazata fehér, köpenye hamvasszürke. Szárnyának vége fekete, fehér pettekkel tarkázva. Hossza 18 hüvelyk. Ezüstszinü sirály. (Larus argentatus.) Hófehér egész teste, kivéve, hamvasszürke köpenyét és fekete, fehéren pettyegetett lebleit. Lábai, csőre s szivárványa sárga. Hossza 22—26 hüv. Ezeken kivül különösen Titelnél még sok féle sirály található. Halászka sirály. (Xema.) E madárnem középen áll a halászkák és sirályok között. Farka villás mint ahalászkáké, csőre a sirályokéhoz hasonló, erős, hosszú, összenyomott, horgos hegyű. Sabin halászka sirálya. (Xema sabini.) Hossza 13—14 hüv. közöttCsőre, kivévén annak sárga hegyét, fekete, lábai is feketék. Feje, nyaka ólomszürke, az utóbbit fekete örv köriti, evezői feketék, nyakszirte és háta halvány szürke, melle, hasa fehér. Ej szakeurópában honos. Igen érdekes madár. A fiatal háta barnás szürke világosabb tollszegélyzettel, farka sötét szegélyzetü, alteste fehér, lábai barnák. Barátka sirályok. (Croicoceppalus.)—Fejük teteje sötét, mintha sipka födné. Innen származik nevük is. A nagy barátka sirály (C. ichthäetos) fejteteje s gégéjének egy része sötét fekete. Köpenye szürke.—Evező tollainak vége fekete, fehér pettekkel. Melle, hasa, farka fehér. — Kevéssel nagyobb az ezüstszinü sirálynál. Hazája, India, éj szak-Afrika, dél-Európa. Halászka. (Sterna.) Csőre egyenes, hosszú, kissé összenyomott. Lába rövid, uszhártyája egész, vagy kissé kimetszett. Farka villás. Káspi halászka. (Sterna caspia.) — Nászruháhan : Csőre vérvörös, szeme barna, lába fekete.—Fejteteje és nyakszirte fekete, háta és evezői, szürkék, testének többi része fehér. A nőstény alteste szürke fehér. Télben mindakét ivar homloka fehér. A kaspi tengeren és a Menzaleh tónál*) honol, honnan nagyon ritkán vetődik dél- és keleteurópába. Dunai halászka. (Sternula danuhialis. 7—7V

2 hüvelyk hosszú, csőre vékony s nagyon hosszú, úszhártyái erősen kimetszettek. — Honos Keletindiában és hazánkban. Mielőtt jelen czikksorozatomat befejezném, legyen szabad még egy pár fajt a tyúkok rendéből megemlitenem. Ezek a következők : Hó faj d (tetrao lagopus.) Nyárban rozsdabarna feketén pettegetve, télben hófehér. A legmagasabb sziklás helyeken tartózkodik. Nálunk ritka. Hossza 14 hüv. Vörhenyes fogoly. (Perdix rubra.) — Fejteteje, háta halvány vörhenyes rozsdabarna. Cégéje fehér, fekete örvvel körítve, a melly örv egész a madár szeméig nyúlik. Melle szürke, fekete hosszfoltokkal ; hasának felső fele hasonlag szürke, hátulsó fele rozsdasárga, oldalait félhüvelyknyi hosszú félhold alakú fehér, fekete és barna csíkok díszítik. Frankhonban honol, *) Egyiptomban.