Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862

1862-04-20 / 11. szám

176 az itteni tartományok tápgazdagságánál fogva a madarak valódi édenévé válnak. Az utolsó esővel azonban , Ruppel, Brehm , és Vierthaler szemtanú ornithologok állításai szerint a tömérdek rovar és féreg rövid idő mulva aforróság behatásaira elenyészvén , azt itt honoló madarakat az életfentartási ösztön más tartományokba keszteti utazni. A fenyegető táphiány parancsolja tehát e madaraknak a menést és jövést. — Őszei a nyári madarak elvonulnak, mert a közelgő hideget a rovarok elpusztulása követi ; tavaszai pedig visszatérnek ; mert a puszták veszélyt nyújtó forrósága, és az ezt kisérő asz a rovar- és féregvilágot öldöklöleg meggyériti. Noha a szárnyasok vándorlása több tekintetben a természet történetnek még mindig egyik rejtélyes és megmagyarázhatlan ágát képezi, annyi azonban még is bizonyosnak látszik : hogy vándorlásaikban , élelmük felkeresésében, fészkeik készítésében , magzatjaik ápolásában, fölnevelésében titokszerü ösztöntől vezéreltetnek, melly velők eleve sejteti: hogy tartózkodási helyeiken mikor, és meddig fenyegetik elemi behatások s ezek által előidézett táplálati szükségek. Ezen ösztön parancsszava vezeti az oczeán myriádjainak csodálatos építkezéseit ; ez tanitja a lepkét tojásai beburkoláeára, hogy a zord időszak vészeitől megóvhassa ; ezen ösztön indítja a madarakat tengereken, hegyeken, mérhetlen rónaságokon át tartományról tartományra vándorolni, a csalogányt lombozott bokraihoz, a fecskét kedves párkányához, a kerti zenért sötét sűrűségeihez , a gólyát alföldünk házaihoz, a szalonkákat kedvelt nyireseihez utazása közben beszállani ; ezen ösztön jelöli ki egyszersmind az irányt olly vidékek felé intézni utazásaikat , hol életük fentartására megkívánt tápanyagokkal találkozhatnak s ezen ösztön útmutatásánál fogva a szalonkák rendes viszonyok, az az kedvező időjárás mellett csak azon irány felé intézik vándorlásaikat s olly pontokon választják átvonulásuk alkalmával nyugállomásaikat, hol eledelüket kisebb vagy nagyobb mértékben föllelhetik. — Ha pedig elemi akadályokkal küzdve dühöngő szélvészek által rendes vándorlási vonaluktól eltérittetnek, úgy a szokottnál számosabban jelenhetnek meg olly vidékekben is, hol különben rendes körülmények között csak gyéren fordúlnak elö s egyedül az önfentartási kényszer ösztönzi beszállani.—

Illy körülmények között alakúinak a mi vidékünk jobb szalonkaidényei, mellyek azonban elég sajnosan csak kivételes, és ritkább esetek közé számithatók. Ha a dögből élő madarak , mint a keselyű, varjú stb. zsákmányuk hollétét tekintélyes távolból felfedezhetik, miért tagadnék meg a szalonkától azon tinóm érzéket, melly öt az eledel nyújtó vidékek föltalálására képesítheti. Sok évi vadászgyakorlatom s a legközelebbi száraz idényben tett tapasztalataim azt bizonyítják, hogy a vidékünkben beszállt kevés szalonka többje a csői nyíres és alsó erdő nedvesebb pontjai körül — hol az uralkodó szárazság daczára a föld porhanyóságánál fogva a földi giliszta kifejlődésére, létezésére és megkaphatására legalkalmasb lévén — vala található ; míg más nedvesebb tavaszokban szintén látogatott szalonkatanyákon , ez idén alig lehetett egyet kettőt látni. A jelen középszerű idényben nálunk elejtett körülbelül ötven darab szalonka is csak nem mind az imént említett vadásztereken lövetett. Azért, legyen bár a szárnyasok ezen fajának költése szaporodása bárminő sikerült , legyen vándorlásuk ideje alatt az időjárás lehető legkedvezőbb, még sem fogják a szalonkák vidékeinket olly számban megörvendeztetni ; mint a legroszabb viszonyok közt az eledelböség miatt rendesen látogatott vonalokat.