Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-12-30 / 36. szám

"567 Fást, ma már az elkészült vadászkastély díszíti, melly a puskások egy részét helyben látja el, ugyanazon baráti fogadással, mellyet .más része mint hajdan most is Körös Ladányban keresett s talált fel. December 13-kán a társaság nagy része Dobozra ment, a vérontást ott folytatandó, az én reporter-i szerepem azonban itt végződik, mert körülményeim haza szólítottak. Geszt, deeember 14. TÍSZa Lajos. V с I e j t e i kopasz a t. Nem csak a gazda de a vadász is fájdalmasan sinlé a jelen évben uralkodott szárazságot; szimat semillyen, a talaj annyira kemény, hogy a kopászatsöt agarászat is lehetetlenné vált. Várva vártuk az csőt, míg végre oct. végén valahára megjött a vadászatra szükséges idő, melly rövidsége daczára is, mert. nov. végén a fagy beállta végét vetette, a legszebb idények közé számitható volt. Róka kill-jeink között egy igen mulatságos jelenetünk volt. A szegény róka fáradtan s a kitűnő sebességű kopók által szorongatva, egy tölgyfa odvában keresett menedéket. Dcnem számított bezzeg emberi fortélyra ! Gr. A. M. ismert élczgazdagságával azonnal tudott módot a róka megszerzésére; nem mondta ugyan mikép, de valami különöst bizton vártunk. Súgott valamit az ostorász fidébe, ki is legott sarkantyúba vevé lovát s V

4 órai távozás után egy üres gabnazsákkal tért vissza. Most A.M. felvágta a zsák alját, azon keresztül dugta karját és a másik végét az odú lyukához illeszté, ezen keresztül az odúba markolt és rövid keresés után megtalálván a róka farkát, ezt erősen megragadta s egy rántással a zsákba teremtette, melly azonnal beköttetvén tovább vitetett ; a nyílt mezőn azután kibocsátottuk a rókát, de kópéink azonnal rövid futam után elfogták. Szép volt nagyon Hubertus napja, mellyen 3 úrhölgy vetélkedett a 16 lovassal, a legsűrűbb erdőkön és legnyaktörőbb zsombékosokon keresztül követni a csaholó falkát. Nevezetes egy róka volt azon legény is, mellyet 1 órakor fölvévén, esteli 6 óráig folyton hajtottunk és csak a sötétség miatt kénytelenittettünk a kutyákat nagy nehezen elverni. A nyúlkopók ritka tevékenységgel és jósággal bírnak; 1 —1'/„ óráig minden nagyohbszerü szünet nélkül hajtanak s igen gyér eset volt, hogy vad nélkül jöttünk volna haza. Általán ezen falka utáni lovaglás leggyönyörűbb élvezetet nyújt, mert minden nagyobb fáradság nélkül az ember a vadászat minden phasisát közelről kényelmesen szemlélheti. E vadászatnem kellemei, egybekötve a házi urak kedélyes társalgásával és szívességével, a velejtei vadászatot hazánk legszebb sportjai közé sorozzák. Sokszor gondolkodtam már azon, valljon nem lehetne с a magyar közönséges kópékkal lovas vadászatot rendezni és falkában használni. Megkisértők és igen jól ütött ki с sport. 8 kopót a javából összelánczolva vezetteténk utánunk. Nem sokára nyúlat ugratván, a kópékat elbocsájtottuk. Ezek eleinte jobbra balra mindenfelé széjjelmentek s vérmes reményeink már-már csökkenni kezdettek, midőn a kutyák végre reá jöttek a nyomra és nagy sebességgel rajta hajtani kezdettek ; a nyúl tán '/2 mértföldnyi távolra ment, a kutyák kissé utána; a nyúl végre egy kukoriczásban egyet 36*