Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-12-10 / 34. szám

539 _ úszókertek maradványai ; de hajdanta virágkertekkel, lúgosokkal, kéjhelyekkel voltak borítva a tescocoi és с h a 1 с о i tavak : most e tavak közt a mocsárokban s a csatorna mentén látható chinampasok nem érdemlik többé az úszókertek nevét, mert nem egyebek, mint nádból s gályákból font talapzatok , mellyekre 1—2 lábnyi magasan termő-föld van hányva; s e nedves helyeken csak a legszegényebb indusok laknak sárból s gallyakból összehordott nyomorúlt kunyhókban. A Paseo de la Yiga-t csak a nagy böjtben, azaz : a tavasz első hónapjaiban látogatja a nép, kivált vasárnap. — Ez a legérdekesebb, legszebb mulatság, mellyet Mexicoban láttam. Az „elegáns" világ női része hintókban jelen meg, olly nagy számmal, hogy a bosszú paseon végig két sorjában hintó hintót ér, míg köztük a férfiak száguldoznak könnyű, deli lovaikon s népies öltönyeikben. A gyalog népség szintén számosan gyülekezik s részint a csatorna partján a zöld pázsiton festői csoportokban foglal helyet, részint vígan danolva sétálgat a sok dulce, gyümölcsárusok és pulque-állványok között. A csatornán mindenféle nagyságú ladikok úszkálnak, a bennülök a biguelát vagy jar an át pengető lantos körül csoportosodva danolnak, sőt a nagyobb csolnakokban vígan járják a fandangót; a gyermekek , leányok többnyire virágfüzérekkel, zöld gallyakkal vannak koszorúzva. 6 órakor, alig hogy a nap leáldozott s az Iztaccihuatl s Popocatepetl ezüstös csúcsait ellepte az alkonyat pirja, máris ragyogni kezdenek a csillagok ; néhány perez múltán késő este van s a nép eloszlik, a lovasok s hintók hosszú sora haza felé voniil. E sétányt — mint említém — csak a nagy böjtben s az esti órákban látogatják, mert így szokás, seholsem ragaszkodnak pedig olly annyira a hagyományos szokásukhoz (costrumbre), mint Mexicoban. — Legérdekesebb a sétány a nagy hét előtti pénteken (Viernes de dolores) s virágvasárnapján. Ulyenkor rendkivüli néptömeg hemzseg a csatorna partján s a lovasok s hintók csak lépést haladhatnak. Mindenfelé a legszilajabb kedv uralkodik, mi pedig nem épen illő e komoly naphoz. A csatornán is élénkebb illyenkor a mozgalom ; a leányok még vígabbak mint máskor, és több virággal, kivált mákvirággal koszorúzzák fejőket.—Hellyel-közzel a csatorna partjain virágos oltárok emelkednek s maga a part teli van hintve virággal. E naptól fogva a nagy héten át illy oltár emelkedik minden háznál. Az év többi részeiben az uj sétatér, a Paseo nuevo vagy Paseo Вucar elli van divatban, melly tán a világ legszebb sétánya lehetne, ha gondját viselnék. — A város nyugati végén ugyanis négy sor nyárfával s fűzfával beültetett s mintegy 8 ölnyi széles töltés — egyike a régi calza dáknak — viszen körülbelül 2 legua (vagyis 6 angol mft.) bosszant P i e d a d falucskáig , e töltés város felőli végét körülbelül egy angol mérföldnyire használják Mexico tebetősb lakosai mindennapi sétányokúi. A Paseo nuevo elején IV. Károly lovas érezszobra áll (ugyanaz , melly annakelőtte a Plaza mayor-t díszítette volt), közepén pedig egy görög templette féle szökőkút — melly sohasem szökik, — tetején egy indusnő jelképezi Araerikát. Ezen épület már félig rom s minden művészeti becs nélkül való. A paseo végében, hol ezt a cbapultepec-i calzada szép vízvezetékével derékszögben metszi, szintén egy csonka, kezetlen szobor áll, ugylátszik valami vízitündér akarna lenni. A paseot jobbra-balra gazzal s vízi-növényekkel telt árkok kör-