Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-11-30 / 33. szám

528 _ rök vagy persa méntől és barb, arab vagy királyi kanczától egyenes származása be nem bizonyítható. A török vért illetőleg semmi kétség, hogy a Helmsley Turk, a Byerley Turk, a Place's White Turk, a Selaby Turk stb. mind Konstantinápolyból és Magyarországból hozott arab lovak voltak, melly eket háború idején török pasáktól vagy elfoglaltak vagy megvettek volt. A barb mének száma nagy s közöttük sok kitűnő volt, jelesül Dodsworth, Carven, Bay Barb, Greyhoud, The Compton Barb, The Toulouse Barb ; legnevezetesebbek azonban a Darley Arabian (Flying Childers őse) és a Godolpbin Arabian, mellynek vére minden első rendű mostani versenylóban megvan. Persa mén a sorozatban nem található; Bonny Black azonban, korának legjobb kanczája, nagy távolságra (tulajdonosa Rutland herczeg ezer fontot bármelly ló ellen kész volt reá fogadni 16 mf. távolságra) 1719-en Black Heartytól, a Byerley Turk fiától s egy persa kan czától származott. A királyi kanczák ivadékágára nézve a vélemények egymástól nagyon eltérnek. Néhányat II. Károly uralkodása alatt Magyarországban vettek ; semmi kétség azonban, hogy legnagyobbrészt Marokkoban szerezték, midőn Tangiers brit uralom alatt állt — s hogy a barb vért a szaraczének hozták Arábiából, midőn a hatodik században észak- Afrikát meghódították s hogy ezek az arab sivatag legtisztább falából valók. 1820. és 1835. évek közt nagy díjak tűzettek ki néhány gyepen nem telivér lovak számára. E díjak nem csak sok jó félvér lovat állítottak előtérbe, hanem több elvtelen embert arra bírtak, hogy telivér kanczáikat félvérnek adták ki és semmi kétség, hogy számtalan állítólagos félvér futott és nyert, melly ép olly tökéletes telivér volt mint Eclipse. E kérdés nehézsége évről évre növekedik. A Derby díjért egy ízben félvérló volt második. Az állítólagos félvér lovak faja szaporodik s közeleg az idő, hogy már majd e félvéreknek is helyet kell adni az ivadékkönyvben. Habár minden állat tenyésztésének elismert axiómája, bogy a jó vérrel való friss keresztezés okvetlen szükséges : mi angolok e század folytán még is elmulasztottuk versenylovaink faját friss keleti vérrel javítani ; miért ? mert a telivért erő, alkat és gyorsaság tekintetében az eredeti fajnál sokkal kitünöbbnek találtuk. Gyakran hallható ama nevetséges állítás, hogy mert őseink négy, hat, nyolcz mértföldnyire különversenyekre fogadtak s mert nagy díjaik csak idős lovak számára és négy mértföldnél soha kevesebbre voltak kitűzve : hogy ennélfogva az 1700-dik évi versenyló szívósabb volt és képesebb nagy teherrel nagy távolságot futni, mint a mostani lovak; úgyszintén népszerű ama hit is, hogy lovaink most a négy mértföldet nem bírják. 1600-tól 1740-ig Newmarket gyepén a lovak külön versenyekben többnyire négy, de hat sőt nyolcz mértföldet is futottak. E távolság kegyetlensége s a lótulajdonosok érdeke a pályakört a polgárisodás baladásának mérve szerint rövidíté. — Két gebe tehetsége ép úgy kitűnik fél mértföldön mint négyen. Bármilly távolságra lehet fogadni, de ez még nem próbája a nagy tehetségnek. — Nincs okunk hinni,