Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-11-30 / 33. szám

529 _ hogy az arab sivatag tisztavérü lova elkorcsult volna; ivadék ágára hagy a gond, ke­leti bámulói számosak s becsára a vásáron nem csökkent. Ezen arabok keresztezé­séből származott lovak voltak 1700-ben a gyep hősei. Tekintsük Flying Childers, Lath, Regulus s más híres lovak képeit, akár Godolphin Arabian-ét is. Ha a festé­szek ecsete hü volt, e méneknek nem volt versenyló-külsejük ; természetesen elég jók voltak arra, hogy az akkori nyomorú angol dikhenczeket könnyű szerrel elhagy­ják, valamint hogy a jó arab vagy barb ló mai napság is ott hagyná a közönséges hámos lovat. Vakok közt király a félszemű. A mai angol versenyló ép annyival jobb az 1750-ki versenylónál, mint ez jobb volt az első arab és angol keresztezésből számlázottnál s mint ismét ez felülmúlta az 1650-ki angol versenyparipát. — Egy Flying Childersféle ló ma legfölebb olly eladó versenyt nyerhetne, hol a győztes 30 fontért — Highflyer és Eclipse ollyant, hol a nyertes 200 fontért eladó. E vélemény kissé keményen hangozhatik, de ama tényen alapul, hogy míg százötven év előtt a keleti lovak s első ivadékaik a legjobbak s leggyorsabbak voltak Angliában, ma már a másodrendű versenyló is öt font túlte­herrel megveri — egytől húsz mértföldnyi távolságon — a legjobb arabot vagy barbot. Amerikai barátaink hasonló mérvben javították versenylovaikat a mi telivér­fajunk által. Megvették legjobb csődöreinket, minők: Precipitate, Diomed, Priam, Trustee és Glencoe voltak. A mi apáink elveit követik, midőn csak nagy távolsá­gokra képes ménektől tenyésztenek s ezt kell is tenniök, miután minden nagy díjaik és különfogadásaik két és négy mértföld közt változnak. Nálunk is így volt ez egész a jelen század kezdetéig ; de midőn kisebb távolságra nagy díjak alapíttattak, csak­hamar kitűnt, hogy a régi erős mének ivadékai 2000 guinea versenyt nem nyerhet­nek Rubens, Castrel- vagy Selimvér ellen. Ötven év óta legerősebb méneinktöl s különösen a rendkívüli gyorsaságú ha­talmas nagy lovaktól tenyésztünk. Az amerikaiak is ezt tették — s az angol és ame­rikai ló erejének aránylagossága még nincs eldöntve, mert mig tagadhatlan, hogy pár év előtt az amerikai Prioress volt a legjobb kancza négy mértföldre Angliában, addig kitűnt az is, hogy az itt versenyzett többi amerikai ló fele része 3Д mértföldön túl sikerrel futni képes nem volt. Franczia szomszédaink szintén első rendű méneinket s kitűnő kanczáinkat sze­rezték meg és költséget nem kíméltek. Ezeknek ivadékait a legjobb angol idomárok kezelik s rendszerük legkisebb ága ellen sem lehet kifogás ; azonban két alig legyőzhető hiány gátolja iparkodásuk sikerét — kevés idomitásra való gyepük van s egész Francziaországban alig kapható olly jó minőségű széna, minő az idomitásban lévő versenylónak szükséges. Északi Németországban alkalmasint csak olly jó lovakat tenyésztenek mint Francziaország­ban.*) Orosz, Spanyol és Olaszország nem számit ; de ott van a lovagiasság ősi ho­na „Magyarország", melly a legjobb lovakat tenyésztendi, mihelyt önkormányzatra (self governement) és virágzó állapotra jut. *) Rous admirál e feltevése ellen a Baden-badeni versenyek három évi eredménye szól. S z e r k.

Next

/
Thumbnails
Contents