Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-11-10 / 31. szám

490 bad levegőjét, azon kincset, mellynek visszaszerzéseért honn sikertelen küzdöttünk. E küzdelmek közt, ősi jogaink elismertetésének kivívásáért, a nyár rekkenő melegében több hónapot majdnem szünetlen üléssel töltvén : vajmi jól esik most egyszerre mintegy átvarázsolva lenni a legregényesebb tájba, a tenger hullámmosta partjai mellé, Sutherland bérezés hegyvidékébe, mellynek tágult mellel szívjuk ruganyos levegőjét. Napjaim élményei közül vegye ön sközölje ha tetszik, egynapi vadászatom rögtönzött vázlatát stb. Szarvas-cserkészet Sutherlandban. A szarvas-cserkészet (Deer stalking) Skóthonban augustus elején veszi kezdetét s tart october derekáig. A vadásztért 400—3000 láb magasságú hegyek képezik, mellyeknek vadvizes kopár oldalain csak hangafü (Erica, heather) s imitt amott törpe fenyő tenyészik. De a táj azért eléggé változatos, mert míg itt a sziklák közül vad bérezi patak fut le, amott ismét egy öböl szirtmedenczéjében zöld tóra bukkanunk s a csúcsra érve új csoportozat tárúl fel szemeinknek. A fővad 30—300 darabból álló falkákban jár e hegyek között; de cserkészete rendkívül nehéz s ezt csak olly egyén vezetheti, ki a helyiséget tökéletesen ismeri. Sutherland területe körülbelöl 82 négyszög német mértföld s az egész ugyanazon nevü herczeg birtoka, ki nejével együtt múlt augustus hóban utazta be Magyarország egy részét. — Vadasterének vadállományát 10,000 darabra becsülik s a fővad itt a legszigorúbb télben is maga keresi tápját, szénát soha sem kap. October 7-kén jó angol reggeli után 11 órakor cserkészetre indúltam Kermedyvel, a herczeg legügyesebb vadászával. — Utunk fel a forestbe vezetett, mint itt a moorok azon részét nevezik, mellyből a juhnyájak ki vannak tiltva. Másfél órai menettel egy körülbelöl 1000 láb magas hegycsúcsára értünk fel s látcsöveink segélyével a környéket figyelmesen kémlelvén, először néhány gyönge szarvast láttunk meg együtt, túl ezeken egy talán 80 darabból álló falkát, hat ágú hímszarvassal közöttük — és így jobbra balra kisebb nagyobb falkákat. Erős agancsárt azonban sehol sem találván, tovább haladtunk. Egy még magasabb hegy gerinczéröl szétnézve, 40 darabból álló falkát pillantottunk meg jó távolban, mellynek heverésző sutái közt erősebb agancsár vitte a kényuralmat. Rövid fontolás után s kellő ügyelettel arra, hogy a szél nekünk legyen kedvező, kész volt a lesjárat terve s vezetőm fél órai ovatos járással, melly négykézláb mászással végződött — lőtávolba hozott, anélkül hogy a suták vigyázó szeme, éles hallása s még finomabb szaglása közellétünket gyaníthatta volna. A falkától, mellytől talán hatvan lépésnyire lehettünk, domb választott el s Kennedy azt ohajtá, maradnék e helyen, míg a falka önként felkel, mert ekor lesz kedvezőbb pillanat a hímszarvast czélba vehetni. — Fél órai hasztalan várás után s mert az idő is borúlni kezdett, megúntam a további halasztást s rábírtam vezetőmet, hogy a falkát verjük fel. Bíztam benne , hogy a szarvast majd futtában ejtem el. — Kennedy türelmetlenségemet látva, nem örömest hajlott e terv kivitelére s a mint mozdúltam, ő is utánam kúszott. Alig haladtunk tiz lépésnyire, midőn a falka fel-