Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861
1861-09-30 / 27. szám
430 különben kénytelen volna vezetőt venni maga mellé, olly vadászatra, mellynél magának a vadásznak is a legnagyobb óvatossággal szükséges azon lennie, bogy a kidőlt fák, letört ágak s egyéb akadályok között zajtalanul haladjon. Menetközben a legnagyobb csend s ha megáll lehető mozdulatlanság fő feltételei a kedvező sikernek. Ha valamelly fához támaszkodva, nyugodtan áll, akkor a vad észre nem veszi; míg ellenkezőleg csak egy újának mozdulata is elég arra, hogy annak gyanúját magára vonja. A vadász basonlag néha a legnagyobb sűrűben bizonyos távolból a császármadárnak még szeme pislantását is megláthatja. Ha netán kísérője volna, ki az eféle vadászattal meg akarna ismerkedni, akkor ennek lelkére kösse, hogy úgy viselje magát mintha akár csak árnyék lenne, mert minden legcsekélyebb zaj , minden tagmozdulat bizonyára elriasztandja a császármadarat. A gyakorlott császármadár-vadász elég ba egymaga van is s így mindenesetre többet fog lőni. Két vadász csak azon esetben mehet együtt, ha a vadászatot mindketten szabályszerüleg értik. Térjünk most az őszi vadászidényre. Ha a vadász nap felkeltével az erdőt eléri —- valamelly gyönyörű septeraberi reggel — ne válogasson a helyekben, hanem keresse ki azonnal a pontot, a honnét csalogathat. — Szemeljen ki magának valamelly gerenda-vastagságú fát, mellynek legalább is 6 lábnyi magasságig nincsenek ágai, hogy e mellett csalogatás közben helyzetét akadálytalanúl változtathassa, mindenfelé nézhessen s egyúttal födve is legyen. Bár sokan az ellenkezőt állítják, mégis tapasztalásból tudjuk, hogy jobb ha a vadász a fa elé, mintsem ha mögéje áll s leginkább arczát fedi el, mellyet a császármadár legelőbb vesz észre. — Állását úgy válaszsza, hogy az lötávolnyira fedetlen legyen ; az-az, bogy e távolban sem sűrűség se közel egymáshoz álló fák a látást ne gátolják; ép olly kevéssé szabad 30 lépésnyire előtte harasztnak vagy hangának, magas fűnek, áfonya- vagy más bokroknak s cserjefának útban lenni. Reggel, midőn a császármadár repülve jön, nem annyira szükséges ugyan ezeket tekintetbe venni ; de délután, mikor a harmat már felszáradt s a vad lábon jár, mindenesetre fontosak. Ha a vadász tekintete csak egyetlen oldalról van is gátolva: bizonyos lehet benne, hogy az eszélyes madár épen onnét fog feléje közeledni. — Az erdöszélhez közel sem czélszerü állani, hanem legalább is 30 lépésnyire attól kell állást venni, mert a császármadár világosabb ritkább erdőrészek felé csak vonakodva megy s ba megy is, olly óvatosan s lassan halad, hogy a vadászt azonnal megpillantaná. Arra is ügyelettel kell lennünk, nehogy mögöttünk vigályos legyen, ba helyünket netán az erdő közepén választoltuk volna. A jó felállás ezen feltételeitől függ leginkább, hogy a császármadarat azonnal, vagy csak hosszas várakozásra, vagy épen nem kapjuk lövésre. Ha e tekintetben a vadász balfogást nem követ el, úgy, feltéve hogy az időjárás kedvező, negyedóra alatt két három sőt több császármadarat is ejthet el ; míg ellenkező esetben egyetlen egyre is órákig kell várnia vagy épen zsákmány nélkül haza térnie. A kedvező álláspont ép úgy fő feltétele a sikernek a vadászra, mint a helyes