Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-09-30 / 27. szám

429 Márczius másik felében a csalogatás ismét azért bajosabb, mert ekkor a hím szorosabban csatlakozik újra jérczéjével s ez utóbbi minden negédességét felhasználja, hogy párjának hajlamát megtartsa. — Aprilisben is így áll e dolog s a hímet legfelebb a reggeli órákban csalhatjuk lövésre, midőn a tojó tojásbeli nemes hivatásának áldozik. — Ez időt közönségesen a koczapuskások használják fel. April utolsó s május első napjaiban azon kakas, mellynek jérczéje költ, hajnal hasadtától nap felkölteig mindig repülve jön s a tojó azon legyen, nehogy több napig vagy épen egész hétig eltűnjék előle , mert akkor a könnyelmű férj őt csakhamar elfeledi s heve egészen lecsillapodik. A vidéken azonban , mellyet tavaszszal választott s hol tojója öt elhagyta, megmarad s ezzel, valamint új családjával költés után azonnal egyesül. A császármadárnak ép úgy hallása mint látása igen éles; az ember legcsekélyebb mozdulatát vagy zaját, ha csak nagyon magasan nincs, azonnal észreveszi. A vadász gyakran nem különböztetheti meg tisztán , váljon a hím előtte vagy mögötte süvölt-e s csak akkor tudhatja meg hol van, mikor egyik fáról a másikra repül vagy a földre száll alá. E madár ellenben olly jól hall, bogy néha száz lépésről is, kivált ha szél az erdőben nem zúg, egyszerre oda talál a fára, mellyen a csalogató vadász ül, söt a mint beszélik volt már eset, hogy a vadásznak egyenesen sipkájára vagy puskájára rohant; néha a vadász lábaitól alig fél lépésnyire vagy annak feje feletti ágakra olly alacsonyan telepedett, hogy könnyű volt kézzel elérni. Magától értetik , hogy a valódi vadásznak a császármadarat a tilos idényben kímélnie s arról is gondoskodnia kell, hogy ezen állandó vadat illyenkor semmi se nyugtalanítsa. A császármadárnak is megvan saját, látszólag igen kevés hangból álló , de a legfinomabb hangváltásokra képes madárnyelve. — E hangokat, a mennyire azok átalán füleinkre nézve hallhatók, a gyakorlott vadász utánozhatja s némileg értenie is kell, mert különben utánzásuk rá nézve semmi hasznot nem hajtana. A vén hím s a tojó nem egyformán süvöltenek ; az utóbbi többet váltogat s néha egészen más hangokba megy át, a miért is ennek utánzása bajosabb. — A vén hím is változtatja süvöltését, de legfelebb három- vagy négyfélekép , míg az egy éves jérczék első életévük September hónapjaig azt ötször változtatják. A császármadár száraz erdőt s változó időjárást szeret, de nem kedveli a tartós esőzést, ép úgy mint hosszas szárazság alatt is jó kedvét s harczvágyát lassanként elveszíti. Egészen tiszta, csendes időnek hasonló hatása van rá. Borús ég, de ha e mellett időnkint a nap elöbukkanik, a legkedvezőbb idő vadászatára , mert a napos időközökben gyorsan s jókedvűen szokott repülni. Ha száraz, szép idö után esö, zivatar közeledik s itt-ott már cseperészni is kezd, akkor azonnal követi a csalsíp hangjait ; de veszve van minden fáradság a csalogatás körül, ha az eső már a cserjefát elérte. Fagy és esö, átalán nedves idő egykint kedvezőtlenek a csalsíppali vadászatra. A csalsíp készítéséről nem szólunk , mert azt minden vadász úgyis tudja s áttérünk inkább magára a vadászatra. A vadásznak mindenek előtt az erdőt egész területében jól kell ismernie, mert