Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-09-30 / 27. szám

428 dözik, mint például haj tó vadászatok alkalmával, akkor valahányszor felrepül, mindannyiszor magasabbra, egész a legnagyobb fák végső csúcsáig száll fel, a honnét azután a vadászoknak egész serege sem lenne többé képes őt elriasztani. A császármadár leginkább nagy , setét erdőkben , hol itt, hol ott tartózkodik, a hol épen élelmét legkönnyebben fellelheti ; csupán fenyüerdőkben igen ritkán s akkor is csak egyenkint találkozik. Tápláléka majdnem ugyanaz mi a többi fajdoké s kedvencz élelmének szűkében a nyirbogyót, borókát, fenyütobozt stb. sem veti meg. — Az erdő sürü, setét helyeit mintegy erődjeinek tekinti, ahova, ha ki is megy a szabadabb részekre, a mint veszélyt érez, azonnal vissza húzódik. Tartós esőzések alkalmával kidűlt fák gyökerei alatt húzza meg magát, hol eső és szél ellen födötten nyúgalmasan megmarad. September hó első felében az idősebb 1, 2, 3 stb. éves hímek az erdők széleire s a szomszéd pagonyokba vonúlnak, honnét néha egy—két mértföldnyi távolra is, de mindig csak egyenként tesznek kirándulásokat s ugyanazon hónap végével a nagy erdőkbe ismét visszatérnek. E kivándorlók , mert egyenkint járnak , leginkább jőnek a csalsípra. A császármadár fészkét a földön rakja s májusban költi ki 5—9 kicsinyét, mellyek, bár még olly gyengék is, két hét múlva már a fákra repülnek s a két vén felügyelete alatt septemberig a családban maradnak ; e hónap elején elválnak, de az egy éves jérczék egész késő őszig a vidéken megmaradnak. Párzásuk pár óra alatt megy végbe s olly gyorsan, hogy nem igen lehet őket az alatt meglepni. — Az éves és idősb hímek nem szeretnek az egy éves jérczékkel viszonyba lépni, ezt legalább ama körülmény tanúsítja, hogy azok mindig egyenkint járnak s nagyon veszekedő hangulatban vannak. Ugyanazon harczvágy, melly a házi kakasban lakik, a császármadár hímének is természetében van s minthogy ez is mindig az ifjabbat s gyengébbet támadja meg, azért a vadásznak is sípjával az ifjabb hangján kell csalogatni. Küzdő idejük rendesen September l-jétől october végéig tart ; nem ritkán azonban már augustus végnapjaiban kezdődik, kivált ha a nyári hőség ekkor már alább hagyott. Octoberben mikor az idő már kellemetlenebb s a szél a nedvességet olly hamar ki nem fújja, a vadásznak azon kell lenni, hogy a száraz és meleg napokat felhasználhassa. — Vadászatra legkedvezőbb September első fele, ha csak az idő különben száraz s nincs olly nagy szél, melly miatt a császármadár a csalsípot nem hallhatja. Nagy szél a vadászra nézve annyiból is káros, mert akkor ő sem hallja a császármadár első feleletét s így nem tudhatja, váljon a madár közelében van-e, vagy nincs. Kora öszszel, mikor az idő napközben még meleg, csalsíppali vadászatra legkedvezőbbek a reggeli órák, mintegy délelőtti 10-ig; hidegebb idővel ellenben a napszaka a vadászatban csak annyiból tesz különbséget, hogy a hímet reggel röptében kaphatjuk, nap közben pedig mindig csak lábon. —Ha egyébiránt egész nap vadászunk , mindenesetre több sikert érendünk, mint ha ezt csak reggel teszszük. — A hím kedvező idővel még télen is előjön néha a csalogatásra, de február végén s marcziusban még inkább , bár ekkor is csak bizonyos órákban, száraz, engedő idővel vagy alszéllel.